Ugrás a tartalomhoz

Horvátország adórendszere

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Horvátország adórendszere központi és regionális adókból áll. 2012-ben az adók a bruttó hazai termék (GDP) 19,7%-át tették ki.[1] Az állam legfőbb bevételi forrásai a személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási hozzájárulások, társasági adó és általános forgalmi adó, amelyek mind központi jellegűek.

A személyi jövedelemadó Horvátországban progresszív, három kulccsal:[2]

Éves jövedelem Adókulcs
0 és 26 400 HRK között 12%
26 400 és 105 600 HRK között 25%
105 600 HRK felett 40%

Az általános forgalmi adó általános kulcs 25%, és két alacsonyabb adókulcs is létezik, 13 és 5 százalékos.[3] Az újságokra, folyóiratokra, kenyérre és tejre a 13%-os kulcs vonatkozik.[4]

A munkaviszonyból származó jövedelem után a munkáltató 15,2% társadalombiztosítási hozzájárulást fizet, míg a munkavállaló 20%-osat. Ez az alábbiak szerint oszlik meg:[5]

Biztosítás célja Összesen Munkavállaló % Munkáltató %
nyugdíjalap 15,0% 15,0% -
tartalékalap 8,0% 5,0% -
egészségügy - - 13,0%
munkanélküliség 1,7% 1,7% -
hátrányos helyzetű munkavállalók 0,1% - 0,1%
munkabaleset 0,5% - 0,5%
Összesen 35,2% 20,0% 15,2%

A társasági adó kulcsa egységesen 20%. A horvát vállalatok adóalapja a teljes nyereség, míg a külföldön bejegyzett cégeké a Horvátországban megszerzett nyereség.[6]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Tax revenue (% of GDP) in Croatia. tradingeconomics.com. (Hozzáférés: 2016. április 3.)
  2. Croatia - Income Tax. kmpg.com. (Hozzáférés: 2016. április 3.)
  3. Croatia Country Profile. kpmg.com, 2013. március 1. (Hozzáférés: 2016. április 3.)
  4. Tax News - Croatia. ey.com, 2013. június 1. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 3.)
  5. Croatia - Other taxes and levies. kpmg.com. (Hozzáférés: 2016. április 3.)
  6. Tax Card 2013: KPMG in Croatia. kpmg.com. (Hozzáférés: 2016. április 3.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Taxation in Croatia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.