Horváth Sándor (erdészmérnök)
| Horváth Sándor | |
| Született | 1850[1] Kolozsvár[1] |
| Elhunyt | 1922. május 26. (71-72 évesen)[2] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (46/4-1-14)[3][4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Horváth Sándor (Kolozsvár, 1850. – Budapest, 1922. május 26.)[5] főerdőtanácsos, erdőmérnök, naptárszerkesztő, erdészeti szakíró, földművelésügyi államtitkár.
Élete
[szerkesztés]Horváth István és Szőts Eszter fiaként született. Tanult Nagyenyeden és Selmecbányán; az erdőmérnöki szakot mint ösztöndíjas végezte 1874-ben és azonnal kinevezték a máramarosszigeti erdőigazgatóság kerületébe I. osztályú gyakornoknak. 1876-ban oklevelet nyert és behívták központi erdőgyakornoki minőségben a pénzügyminisztérium erdészeti osztályába. 1877-ben Szászországba küldötték az erdőrendezés tanulmányozása végett. 1880-ban a földmívelésügyi minisztériumban erdőmérnökké, 1881-ben királyi erdőfelügyelővé nevezték ki. 1885-től kezdve önállóan vezette az erdőrendezőségi osztálynak egy részét, 1889 elején pedig az állami kezelésbe vett községi erdők ügyeit intéző új osztály vezetésével bizatott meg. Ezt a működési kört töltette 1891-től is már erdőigazgatói minőségben. 1881-ben az Országos Erdészeti Egyesület megválasztotta titkárának. Az 1890. évi bécsi gazdasági és erdészeti kiállítás magyar erdészeti csoportjának rendezésével ő bizatott meg és munkásságának elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Felesége Martiny Irma volt.
Cikkeket írt az Erdészeti Lakokba, mely lapnak főmunkatársa volt.
Szerkesztette az Erdészeti Zsebnaptárt 1882-től.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06585.htm, Horváth Sándor, 2017. október 9.
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 1072/1922. folyószáma alatt.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Budapesti Hírlap, 1922. május 27. / 120. szám.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8