Horváth Döme

Horváth Döme
Az ország tükre 1862. 184. l.
Született	1819. október 16. Kecskemét
Elhunyt	1899. február 14. (79 évesen) Kecskemét
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	író, jogász, országgyűlési képviselő, királyi ítélőtáblai tanácselnök
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.) magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1875. május 24.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth Döme témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Horváth Döme (Kecskemét, 1819. október 16. – Kecskemét, 1899. február 14.) író, jogász, országgyűlési képviselő, királyi ítélőtáblai tanácselnök, Horváth Cirill József filozófus, egyetemi tanár testvéröccse.

Élete

Horváth József és Végh Erzsébet egyszerű kézműves szülők gyermekeként született. A középiskola első osztályait az ottani kegyestanítórendiek gimnáziumában végezte. Korán árvaságra jutott és így a gimnázium utolsó éveit legidősebb testvére, Cirill védszárnyai és vezetése alatt Szegeden és Budán végezte, bölcseleti tanulmányait pedig a szegedi kegyesrendi líceumban fejezte be. A jogtudományt a pesti egyetemen és az egri érseki akadémián hallgatta.

1841-ben ügyvédnek esküdött fel és joggyakorlatra szülővárosába ment, ahol 1842-től 1849-ig mint tiszti ügyész és városi tanácsos működött. Élénk részt vett a politikai és közművelődési ügyekben, és már ekkor barátja és pártfogója volt az íróknak és mecénása a magyar irodalomnak. Az 1848-49-es események alatt mint bizottsági tag és népfelkelési biztos tette meg hazafiúi kötelességét. Ezért a szabadságharc után üldözték, javait zár alá vették, rendőri felügyelet alá helyezték, sőt ügye a haditörvényszék elé is került; azonban befolyásos pártfogóinak közbenjárására ügye kedvező fordulatot vett és fölmentették. Kecskemétre vonult vissza, ahol több évig családjának és gazdaságának élt; minden üres idejét az irodalmi és társadalmi téren a közügyeknek szentelte.

A helyi kegyesrendi gimnázium 8 osztályúvá kiegészítése, a vidéki magyar színészet föllendülése, a takarékpénztár-egyesület és a gazdasági egyesület létesítése körül is nagy érdemei vannak. 1861-ben országgyűlési képviselővé választották. Az országgyűlés alatt (1861) Pest vármegye közönsége megválasztotta másod főügyésszé és 1867-ben első főügyésszé. Első ízben csak nyolc hónapig szolgált, mert akkor az alkotmányos Pest megyei tisztikarral együtt ő is visszalépett; másodizben pedig harmadfélévig viselte e hivatalát. Az 1865-68-as országgyűlésre Kecskemét városa részéről ismét megválasztatott képviselőnek; úgyszintén az 1869., 1872 és 1875. évi országgyűlésekre is. Mind végiglen Deák Ferencnek tántoríthatatlan híve maradt. Mind a négy országgyűlésen, mind az időközben összehívott római katolikus kongresszuson, ahová szintén megválasztották, ügybuzgalmával és tárgyszerű felszólalásaival tűnt ki; úgyszólván állandó osztályjegyző, egyes szakbizottsági és központi előadó volt.

1869. június 24-én Horvát Boldizsár igazságügyi miniszter kinevezte tanácsossá, 1875. május 19-én pedig a királyi táblához helyeztetett át tanácselnöki minőségben. 1886-ban látása megromlott, hivataláról lemondott és kedvelt szülővárosába vonult. Az általa indítványozott kecskeméti Katona József-irodalmi és társadalmi körnek elnöke, s mint ilyen tartotta meg a Katona-ünnepélyt. Már korábban kiadta Katona József Bánk bánját két ízben, és ennek jövedelmét a szerző nevéhez méltó síremlékre és mellszoborra szánta; ez összeget a vendégszereplésre megnyert pesti színészek előadásából növelte; az emlékmű létesült és szintén hozzájárult a nagy költőnek késő elismeréséhez. Közeli barátja, munkatársa, buzdítója és elősegítője volt Kecskemét jeles történetírójának, Hornyik Jánosnak.

Írásai

Ifjúkori műveiből költeményeket és elbeszéléseket több lap közölt tőle neve alatt vagy Sólyom álnévvel, így a Rajzolatok (1838) és a Kunoss által kiadott Részvét Gyöngyei c. album (1838.); cikkei az általa szerkesztett Részvét Lapjaiban (Kecskemét, 1865. Nagy férfiaink méltatása s emlékeik megörökítése szükségeiről, Tanbeszéd felsőbb iskoláink és a nevelésügy fontosságáról, A nemzeti zene fentartási szükségéről, A részvét és különösen a hazafiúi részvét fontosságáról, Szilágyi Mihály, Frangepan Kristóf, Korvin János, Verbőczy István és alsólindvai Bánffy Jánosnak életrajza, Futó gondolatok saját neve s Széplaki, Alpár és Sólyom álnevek alatt); a Kecskeméti Lapoknak szorgalmas munkatársa volt (1869. A koldulás megszüntetéséről s azzal együttesen egy szegényekháza és kényszerdologház alakításáról, 1870. Egy pár szó Kazinczy leveleiről, Egy tekintet társulatainkra, 1871-72. Kazinczy Ferencz levelei Cserey Farkashoz, Kecskemét befásításához, Népiskoláink érdekében, Emlékezzünk régiekről, Kecskeméti tudós írók, 1873. Vezérczikkek, 1875. A kecskeméti jogakadémia most és jövendőben sat.); politikai cikkek a Pesti Naplóban (1867. 42. szám. Egy másik szó a miniszterhez, 54. szám. (Irányeszmék a tisztújításra sat.); Emlékbeszédei Katona József felett (Nemzet 1883. 106. sz. és a Kecskeméti nagy képes Naptár 1894. évf.); közölte Kazinczy Ferencz leveleit Cserey Farkashoz a Figyelőben (II-V.)

Munkái

• Hit- és hontagadó, dráma öt felv. Kecskemét, 1848 (még jurátus korában írta)
• Borgia Lucretia, dráma három felvonásban. Ford. Hugo Victor után. Kecskemét, 1850 (Alföldi Szinműtár I.)
• Tudor Mária, dráma, Hugo Victor után ford. Kecskemét, 1850
• Phaedra, Tragoedia öt felvonásban. Racine után ford. Kecskemét,. 1851 (és Olcsó Könyvtár 1894. 339. sz.)
• Podmaniczky Balázs, eredeti szinmű. Kecskemét, 1851 (Újabb Szinműtár, melyet H. indított meg és szerkesztett, II.)
• Zaire, dráma öt felv. Voltaire után ford. Kecskemét, 1853 (Újabb Szinműtár V. és Olcsó könyvtár 340. sz.)
• Lengyelhon bukása. Történeti rajz. Raumer után ford. Kecskemét, 1860
• Emléklap a kecskeméti kegyesrendi feltanoda 1859. okt. 1. történt megnyitási ünnepélyéről. Kecskemét, 1860
• Országgyűlési beszéd. Pest, 1861
• Emlékbeszéd. Kecskemét, 1861 (Emléklap Katona József emlékszobrának 1861. máj. 20. történt leleplezési ünnepélyéről cz. gyűjteményes munkában)
• Shakspere a magyar irodalomban és színművészetben. Kecskemét, 1889 (különnyomat a Kecskeméti Lapokból)
• Vegyes művek. I. kötet. Kecskemét, 1893
• A testvérek, dráma egy felv. Göthe után ford. második kiadás. Kecskemét, 1894 (az első kiadás a Részvét Lapjaiban jelent meg)

Szerkesztette az Emléklapot a Kecskeméten 1859. okt. 27. tartott Kazinczy-ünnepélyről és kiadta a Kazinczy-alapítvány javára Kecskeméten 1860. (Ebben megnyitó beszéde a Kazinczy-ünnepélyen); a Részvét Lapjai cz. gyűjteményes munka I. kötetét 1865-ben Kecskeméten (a tiszta jövedelem a helybeli ref. főiskola s kegyesrendi főgymnasium konyvtára részére fordíttatott; II. kötete nem jelent meg.) Kiadta a Katona József Bánk bán-ját 3. és 4. kiadásban (Kecskemét, 1856 és 1860. s a szerző életrajzát írta hozzá.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában