Horváth Béla (vegyészmérnök)
| Horváth Béla | |
| Született | 1879[1][2] Zsablya |
| Elhunyt | 1923. június 22. (43-44 évesen)[1][2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (11/1. parcella, 1. sor, 31. sír)[4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nemesmiliticsi Horváth Béla (Zsablya, 1879. – Budapest, 1923. június 22.[5]) vegyészmérnök, geológus, egyetemi tanár, az elemző kémia magántanára (1915).
_s%C3%ADrja.jpg)
Életpályája
[szerkesztés]Szülei Horváth Géza és Dekker Ottilia.[5] Főiskolai tanulmányait Bécsben, Zürichben és Karlsruhében végezte; 1903-ban kapott doktori diplomát a bázeli egyetemen. 1903–1904 között a budapesti tudományegyetem Élet- és Kórvegytani Intézete tanársegéde volt. 1904–1923 között a budapesti Állatorvosi Főiskola Vegytani Intézetének tanársegéde, 1915–1923 között magántanára volt. 1909–1918 között a Magyar Királyi Földtani Intézet Kőzettani Laboratóriumában geológus-fővegyész, majd a Talajkémiai Laboratóriumot vezette. 1915-ben magántanári képesítést szerzett. 1919-ben nyugdíjba vonult.
Talajkémiai munkái a Földtani Intézet évi jelentéseiben (1910–1915) jelentek meg. A magyar talaj-geokémiai kutatások elindítójaként új eredményeket ért el a Balaton vidéki kőzetek kémiai analizálása során. Új jódmeghatározási módszert dolgozott ki. Az elsők között sikerült meghatároznia a talaj mangán- és szilíciumtartalmát.
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (11/1-1-31).[6] 2004-re megrongált sírját[7] 2010-ben állították helyre.[8]
Művei
[szerkesztés]- Az o- és p-amidobenzylalkoholok előállítási módja (Magyar Chemiai Folyóirat, 1901)
- Resorcin hatása az amidobenzylalkoholokra (Magyar Chemiai Folyóirat, 1902)
- Dioxybenzoesav és a-naphtol hatása a p-amidobenzylalkoholra (Magyar Chemiai Folyóirat, 1903)
- Phoroglucin hatása az o-amidobenzylalkoholra. – Új módszer az átviteli számok meghatározására (Magyar Chemiai Folyóirat, 1904)
- Jelentés az orsovai és a mehádia-kornyai neogén területeken végzett földtani vizsgálatokról (A Magyar Királyi Földtani Intézet 1908. évi jelentése; Budapest, 1910)
- A jodidok és a színjód mennyiség meghatározásának új módja (Bugarszky Istvánnal; Magyar Chemiai Folyóirat, 1909 és Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1909)
- Vezérfonal a vegytani gyakorlatokhoz (Budapest, 1909)
- Tanulmányok a tellurról (Magyar Chemiai Folyóirat, 1911)
- A biharmegyei bauxitok chemiai alkatáról (Földtani Közlöny, 1911 és külön: Budapest, 1911)
- Újabb szénelemzési eredmények (Bányászati és Kohászati Lapok, 1911)
- A sulfurylchlorid és a thionylchlorid hatása a tellurra (Természettudományi Közlöny, 1911)
- Aranyida bányageológiai viszonyai (Emszt Kálmánnal, Rozlozsnik Pállal. 3 táblával, 6 térképpel; A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve; Budapest, 1912; németül: 1911)
- Balatonmelléki kőzetek, vizek és gáz chemiai elemzése. I/1. Geológiai függelék (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei; társszerkesztő; Budapest, 1911; németül: 1912)
- Jelentés a Magyar Királyi Földtani Intézet chemiai laboratóriumából (A Magyar Királyi Földtani Intézet 1912. évi jelentése. Budapest, 1913 és külön, magyar és német nyelven: Budapest, 1913)
- Adatok a magyarországi vas- és mangánércek kémiájához (Bányászati és Kohászati Lapok, 1913)
- A talaj mangántartalmának meghatározásáról. 1–2. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1914; és külön, magyar és német nyelven: Budapest, 1914)
- Az alumínium nyersanyagai Magyarországon (Természettudományi Közlöny, 1915)
- A foszfortrágya nyersanyagai (Természettudományi Közlöny, 1916)
- A talaj szilícium-oxid tartalmának mennyiségi meghatározása (Magyar Chemiai Folyóirat, 1916)
- Jelentés a Magyar Királyi Földtani Intézet chemiai laboratóriumából (A Magyar Királyi Földtani Intézet 1916. évi jelentése; Budapest, 1918)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06505.htm, Horváth Béla, 2017. október 9.
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ https://temeto.envimap.hu/content/photos_normal/fiumei/c3/e3/5b/f2-e937-7361-8cde-cfd8831b498b.jpg
- ↑ a b Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 1164/1923. folyószám alatt.
- ↑ Archivált másolat. [2020. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Horvát Béla sírja. Vizler Imre fényképei a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében
- ↑ Sírjának 2020-as évekbeli képe.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
- http://www.epa.hu/02900/02934/00072/pdf/EPA02934_mafi_evi_jel_1920_23_007-016.pdf
- Tudósnaptár
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk
[szerkesztés]- Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941 (Budapest, 1942)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8