Horváth-kastély (Backamadaras)
| Horváth-kastély (Horváth–Petrichevich-kúria) | |
 | |
| A backamadarasi Horváth-kúria | |
| Ország |  Románia |
| Település | Backamadaras |
| Épült | 19. század eleje[1] |
| Stílus | barokk |
| Család | Petrichevich-Horváth család |
| Védettség | nem műemlék[2] |
| Jelenlegi funkció | községháza |
| Elhelyezkedése | |
 Horváth-kastély
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 29′ 37″, k. h. 24° 41′ 48″46.493611°N 24.696667°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 37″, k. h. 24° 41′ 48″46.493611°N 24.696667°E | |
 | |
A Horváth-kastély vagy Horváth–Petrichevich-kúria Romániában, Maros megyében, Backamadarason található.
Története
[szerkesztés]A kastély épületét építtető család, a török előrenyomulás elől a 16. század végén Erdélybe menekülő, majd a 17. században a fejedelemség életében fontos szerepet játszó Petrichevich-Horváth család backamadarasi birtoklásának kezdetét homály fedi. Az ismert 18. századi birtokosok sorában nem szerepelnek; Horváth Albert császári kamarás az első, akinek itteni birtokról tudunk. Nagy valószínűséggel a család korábban sem rendelkezett Madarason birtokkal, így Horváth Albert az 1826-ban feleségül vett báró Szentkereszti Zsuzsa örökségeként tesz szert a kúria mai telkére, ahol a katonai felmérés szerint már állt egy kisebb lakóépület. Szerkezeti felépítése és a csekély számú tagoló- és díszítőeleme alapján a ma álló udvarház építésének időpontját a művészettörténeti szakirodalom a 19. század első felére teszi.
Az építkezés és az udvarház berendezése a birtoktörténeti adatok alapján akár az 1840-60-as években aulikus érzelmeinek köszönhetően fényes hivatali pályát befutó Petrichevich-Horváth Albert, Háromszék főkirálybírája, császári és királyi kamarás és kiskeresztes vitéz nevéhez is köthető. Petrichevich-Horváth udvarházként tartják nyilván, később Sándor László alispán bírta. 1925-ben a község megvásárolta, azóta a községháza (Polgármesteri Hivatal) székhelye.
Leírása
[szerkesztés]Udvarháza az erdélyi barokk udvarház-építészetben gyakori előreugró tornáccal kialakított alaprajzi formát követ. Előreugró tornácán három toszkánfejes oszlop és két árkádíves bejárat van.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Udvarházak és stílusok. In B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Művészettörténeti tanulmányok. Bukarest: Kriterion. 1970. 47. o.
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Mureș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
További információk
[szerkesztés]- Mezey Sarolta: Visszakapja eredeti szépségét a backamadarasi kúria. Népújság, (2014. június 24.)
- Gligor Róbert László: Felújítanák a backamadarasi községházát. Népújság, (2020. augusztus 31.)
.svg){kind=small}