Horn Gábor
| Horn Gábor | |
 | |
| Született | 1955. november 25. (69 éves) Szombathely |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Horn Miklós |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Horn Gábor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Horn Gábor (Szombathely, 1955. november 25. –) magyar közgazdász, politikus (Szabad Demokraták Szövetsége), 1994 és 2010 között országgyűlési képviselő, 2010-től a Republikon Intézetet fenntartó Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Családja
[szerkesztés]Felesége Bakonyi Éva közgazdász. Gyermekeik Ádám (1983) és Anna (1987).
Életpályája
[szerkesztés]A rendszerváltás előtt
[szerkesztés]Édesapja Horn Miklós tanár, édesanyja Csák Erzsébet tanár. A budapesti Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett. Diplomáját 1980-ban a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte meg. Egyetemi tanulmányai idején részt vett a Rajk László Kollégium tevékenységében. 1980-tól politikai gazdaságtant és pénzügyi ismereteket tanított a budapesti I. István Közgazdasági Szakközépiskolában.
Politikusként
[szerkesztés]A rendszerváltáskor lépett be az SZDSZ-be, a párt Országos Ügyvivői Testületének és Országos Tanácsának tagja volt. 1994-től 2010-ig a párt országgyűlési képviselője, 2002–2009 között kampányfőnöke volt.
2002-től 2008-ig, a Medgyessy-kormányban és a Gyurcsány-kormányokban koalíciós egyeztetésért felelős államtitkárként dolgozott a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH).
A magyarországi 2009-es európai parlamenti választás során játszott szerepe
[szerkesztés]2007-re az SZDSZ támogatói bázisa a közvélemény-kutatók szerint vészesen lecsökkent, a párt támogatottsága egy százalékot[1] ért el. Így a 2009-es választási kampányt ez a párt kezdte meg a leghamarabb úgynevezett „toleranciakampányával”,[2] február közepén, Horn Gábor kampányfőnökké kinevezésével. A kampány a melegekkel, a romákkal, a jobb- és baloldalisággal, illetve a könnyű drogok dekriminalizálásával foglalkozott. Ezt a későbbiekben felváltotta a szélsőségekkel való szembenállásuk, erre a vonalra koncentrálva. Egyik plakátjukon „200 001 szabad demokrata szavazót” fémjelző ember állt szemben az „árpádsávosokat” jelképező skinheaddel. A Magyar Nemzet oknyomozó riportjának állítása szerint a plakáton Tito Ortiz amerikai ketrecharcos látható.[3] A Magyar Hírlap beszámolója szerint a sportoló ügyvédje megerősítette a feltételezést.[4] Az SZDSZ közleményben cáfolta a hasonlóságot.
2010-től
[szerkesztés]2010-ben a még a második Gyurcsány-kormány által bevezetett kedvezményes képviselői nyugdíjba vonult.[5] Emellett 2010-től a Republikon Intézetet fenntartó Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Kritikák
[szerkesztés]A vitákat kiváltó 2008-as magyarországi népszavazás estéjén elhangzott mondása
[szerkesztés]A 2008-as magyarországi népszavazáson az MSZP és az SZDSZ által képviselt „nem” nagyarányú vereségeket szenvedett az „igen”-ekkel szemben. Horn és Kóka János az SZDSZ budapesti Városház parkban felállított kampánysátrában nézték az MTV adását. A képernyőn Gyurcsány a vereséget úgy próbálta magyarázni, hogy az emberek csupán „300 forint fizetésére” mondtak nemet. Horn erre a következő szavakkal „válaszolt”:
„(...) Nem azt mondták, Feri, azt mondták, hogy menj a p…ába! Valljuk be!”
– Horn Gábor Kóka János felé intézett magángondolata Gyurcsány Ferenc televíziós nyilatkozatára a 2008-as magyarországi népszavazás estéjén (2008. március 9.)[6]
Az esetet a Hír TV kamerája is rögzítette, így került nyilvánosságra. Horn a későbbiekben telefonon kért bocsánatot a miniszterelnöktől, és sajtótájékoztatón megkövette viselkedéséért. Emellett újlipótvárosi választókörzete lakóitól külön levélben kért elnézést. Kóka és Gyurcsány elfogadták a magyarázatot.[7]
Könyve
[szerkesztés]- Modern európai Magyarország, 1998-2002. A Szabad Demokraták Szövetsége választási programja; szerk. Horn Gábor; SZDSZ, Bp., 1998
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Egy százalékon áll az SZDSZ
- ↑ A gyűlöletkeltés elleni toleranciakampányt indít az SZDSZ[halott link]
- ↑ Amerikai harcművésszel ijesztget az SZDSZ
- ↑ Az SZDSZ elérhetőségeit kérte Tito Ortiz, a megbántott sportoló[halott link]
- ↑ Nehéz helyzetükre hivatkoznak a korai nyugdíjt választó expolitikusok – Origo, 2011. február 14.
- ↑ Horn Gábor elszólta magát – YouTube-videó
- ↑ Horn Gábor bocsánatot kért. [2021. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 25.)
További információk
[szerkesztés]