Horn Béla
| Horn Béla | |
| Született | Horn Béla Jenő Jakab 1902. május 24.[1] Apatin |
| Elhunyt | 1983. március 10. (80 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár (1951–1972) |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1921–1928, orvostudomány) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (7/11-2-72)[2][3] |
Horn Béla, teljes nevén Horn Béla Jenő Jakab (Apatin, 1902. május 24. – Budapest, 1983. március 10.[4][5]) orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1960).
Életpályája
[szerkesztés]Szülei Horn Ádám és Vass Róza (1881–1956)[6] voltak. Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1913 és 1919 között a Kalocsai Érseki Katolikus Főgimnáziumban tanult. 1921-ben a Zombori Állami Főgimnáziumban érettségizett. Az év szeptemberében a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán kezdte meg felsőfokú tanulmányait. 1928. február 11-én avatták orvosdoktorrá.
1928 és 1930 között az I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika díjtalan gyakornoka volt. 1930-ban szülész-nőgyógyász szakképesítést szerzett. 1930 és 1933 között a Szent Rókus Kórház Szülő- és Nőbeteg Osztályán dolgozott segédorvosként. 1933-tól 1936-ig ismét az I .sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika díjtalan gyakornokaként, 1936-tól 1946-ig fizetéstelen tanársegédeként működött. 1936 és 1938 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán egészségtant adott elő. 1946 és 1950 között egyetemi adjunktus volt.
1947-ben a Női betegségek kórismézése című tárgykörből magántanárrá habilitálták. 1947–1948-ban az Orvosegészségügyi Szakszervezet Nőgyógyász Szakcsoportjának főtitkára, 1948–1949-ben a Magyar Nőgyógyász Szakcsoport elnöke, valamint a Magyar Nőorvosok Lapja szerkesztőbizottságának tagja volt. 1948-ban Sebestény Gyula felügyelete mellett megbízták az I. sz. Szülészeti Tanszék vezetésével. 1948 és 1951 között az Országos Közegészségügyi Tanács tagja, 1950 és 1952 között nyilvános rendkívüli tanár volt. 1951-től 1972-ig egyetemi tanár és a Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Női Klinikájának igazgatója volt. 1955–1957 között a Magyar–Szovjet Társaság orvoscsoportjának elnöke volt. 1972-ben nyugalomba vonult. 1972-től nyugdíjas tudományos tanácsadó volt.
Családja
[szerkesztés]1934. október 16-án házasságot kötött Barcza Heiman Rózsával, Barcza Heiman József és Weisz Terézia lányával.[7]
Munkássága
[szerkesztés]A sebészeti osztályon is kiegészítette műtéti ismereteit. Közleményeinek száma mintegy 70. A Magyar Nőorvosok Lapja társszerkesztője és az Orvosok Lapja szerkesztőbizottságának tagja volt. Megszervezte a toxicosis kutató laboratóriumot és osztályt. Országos viszonylatban elsőnek szervezte meg az erosio ambulanciát. Munkássága alatt bontakozott ki az 1946-ban létesített Országos Meddőségvizsgáló Intézet, amely később az Országos Meddőségvizsgáló Osztály elnevezést kapta. Kezdeményezésének eredménye, hogy az 1950-es évek elején bevezették a szülészeti fájdalomcsillapítást szolgáló pszichoprofilaktikus előkészítést. Működéséhez kapcsolódik a szülés utáni rutinszerű cervix revízió, amely a későbbi években országosan is kötelezővé vált. Országosan elismert kiváló operatőr volt, nevét viseli a pruritus vulvae gyógyításában rutinszerűen alkalmazásra kerülő műtéti beavatkozás.
Sírja a Farkasréti temetőben található (7/11. (7/A.)-2-72).[4][8]
Művei
[szerkesztés]- Adatok a disgerminoma klinikumához. – Lappangó chorionepithelioma malignum (Az I. sz. Női Klinika Közleményei, 1944)
- Hasi műtétek utáni összenövések megelőzése (Magyar Nőorvosok Lapja, 1948)
- Súlyos paralyticusos ileusok megoldása (Magyar Nőorvosok Lapja, 1949)
- A heveny petefészektályogokról (Magyar Nőorvosok Lapja, 1950)
- Fájdalomcsillapítás a szülészetben, különös tekintettel a Dolamid – Depridol – és a B1 vitamin fájdalomcsillapító hatására. – A sectio caesarea kiterjesztése súlyos toxaemiában szenvedők eseteire (Péteri Lászlóval, Tarján Györggyel; Magyar Nőorvosok Lapja, 1951)
- A szülészet tankönyve (egyetemi tankönyv; Zoltán Imrével; Illusztrálta: Arnberg József; Budapest, 1951; 2. átdolgozott és bővített kiadás: 1958; 3. átdolgozott és bővített kiadás: 1961; 4. kiadás: 1966; 5. kiadás: 1971; 6. átdolgozott kiadás: 1976)
- A szülés alatti fájdalomcsillapítás (Orvosi Hetilap, 1952. 25.)
- A lepényleválasztás kérdésének revíziója (Goszleth Tiborral, Mészáros Jánossal; Magyar Nőorvosok Lapja, 1952)
- 200 szokványos vetélés kezelése kapcsán szerzett tapasztalataink (Asztalos Gyulával, Orbán Györggyel; Magyar Nőorvosok Lapja, 1954)
- A vulva peripheriás idegrostjainak vizsgálata ún. praecancerosus állapotoknál (Ágoston Jánossal, Rechnitz Kurttal; Magyar Nőorvosok Lapja, 1955)
- Eredményeink a konzervatív eszközökkel befolyásolhatatlan pruritus vulvae és a leukoplakia gyógykezelésében Horn-féle műtéttel (Gergely Pállal; Magyar Nőorvosok Lapja, 1955 németül: Gynaecologia, 1955)
- A lepényi szak vezetése Ergometrinnel (Bókay Jánossal, Varjasi Ferenccel; Magyar Nőorvosok Lapja, 1955; angolul, németül, oroszul és franciául: Therapia Hungarica, 1955)
- A fogamzásgátlásról (Budapest, 1957)
- A pruritus vulvae (Kandidátusi értekezés; Budapest, 1960)
- A méhnyak-elégtelenség sebészi kezelése a terhesség alatt (Gimes Rezsővel; Magyar Nőorvosok Lapja, 1960)
- Szülészeti műtéttan (egyetemi tankönyv; Zoltán Imrével; Budapest, 1962)
- Terhes nőn észlelt Millroy–Nonne–Meige-féle betegség (Kiszel Jánossal; Orvosi Hetilap, 1963)
- A méhkiirtás után visszahagyott petefészek működéséről (Gimes Rezsővel, Kónya Zoltánnal; Magyar Nőorvosok Lapja, 1963)
- Idős nőbetegeinken végzett műtéteink tapasztalatai (Paál Margittal, Szinnyai Miklóssal; Orvosi Hetilap, 1964. 27.)
- A terhesség és az uropoetikus rendszer betegségei (A terhesség szövődése belgyógyászati betegségekkel. II. köt. Szerkesztette: Bársony Jenő. Budapest, 1965)
- Adatok a fejlődési rendellenességek etiológiájához (Orvosi Hetilap, 1965. 35.)
- Szülészet. Egészségügyi szakiskolák tankönyve (Lajos Lászlóval, Zoltán Imrével; Budapest, 1968; 5. kiadás: 1976)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Szocialista Munkáért (1953)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06467.htm, Horn Béla, 2017. október 9.
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ a b Gyászjelentése
- ↑ Magyar Nemzet, 1983. március 20.
- ↑ Édesanyja gyászjelentése
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 218/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 17.)
- ↑ Budapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
- Tudósnaptár
- Semmelweis Egyetem Kegyeleti adattár
További információk
[szerkesztés]- Halálhír (Magyar Nemzet, 1983. márc. 20.– Népszabadság, 1983. márc. 27.)
- Csömör Sándor: Horn Béla dr. (Köszöntése 80. születésnapján, Magyar Nőorvosok Lapja, 1982. 45. sz.).
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8