Holzwarth Jenő
| Holzwarth Jenő | |
| Született | Holzwarth Jenő Ferenc Szilárd 1874. március 29.[1] Győr[1] |
| Elhunyt | 1922. április 15. (48 évesen)[2] Debrecen[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (1892–1898, orvostudomány) |
Holzwarth Jenő, teljes nevén Holzwarth Jenő Ferenc Szilárd (Győr, 1874. március 29.[3] – Debrecen, 1922. április 15.[4]) orvos, sebész, radiológus, egyetemi tanár, miniszteri tanácsos, honvéd-főtörzsorvos.
Élete
[szerkesztés]Holzwarth Ferenc bankár és Jakob Anna fiaként született. Középiskolai tanulmányait 1884 és 1892 között a kegyes-tanítórendiek budapesti főgimnáziumában végezte. 1892-ben tett érettségit Verebélÿ Tibor osztálytársaként. A Budapesti Tudományegyetemen avatták orvosdoktorrá (1898).
1896 és 1898 között az I. sz. Kórbonctani és Kórszövettani Intézet díjazatlan gyakornoka, 1898-tól 1903-ig az I. sz. Sebészeti Műtőintézet díjazatlan műtőnövendéke volt. 1903. szeptember 1-jén megválasztották a Dollinger Gyula által vezetett I. sz. Sebészeti Klinika II. tanársegédévé. 1905-től tanársegédi – majd adjunktusi – állása mellett az I. sz. Sebészeti Műtőintézet segédjeként is dolgozott. 1908-ban I. tanársegéddé, 1911-től adjunktussá lépett elő az I. sz. Sebészeti Klinikán. 1912-ben a sebészet kór- és gyógytana című tárgykörből magántanárrá habilitálták.[5]
A Balkán-háború idején, 1912–1913 telén Szófiába utazott egy sebészcsoport élén. 1916 augusztusában a sebészeti műtéttan ülésjog nélküli nyilvános rendkívüli tanárává nevezték ki.[6]
Az első világháborúban hadi szolgálatot teljesített. Több kitüntetésben részesült.
Saját magán kísérletezett a röntgensugarakkal, ezért ujjain rákos elváltozások keletkeztek, amelyek egyre tovább terjedtek. Halálakor két kezén összesen három ujja maradt.[7] Ott kellett hagynia a gyakorlati oktatást igénylő katedrát, s 1919-ben a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium Betegellátási Főosztályának élére került mint miniszteri tanácsos.
Irodalmi dolgozatai a sebészet különböző kérdéseit tárgyalják; sokat foglalkozott a röntgensugárzás gyógyító hatásának kérdésével is.
A Fiumei úti sírkertben helyezték nyugalomra.
Tagságai
[szerkesztés]- Budapesti Királyi Orvosegyesület alapító tagja és titkára
- Magyar Sebésztársaság titkára
- Magyar Könyvkiadó Társaság tagja
- Magyar Természettudományi Társaság tagja
- Deutsche Gesellschaft für Chirurgie rendes tagja
- Deutsche Gesellschaft für orthopädische Chirurgie rendes tagja
- Societé Internationale de Chirurgie rendes tagja
Művei
[szerkesztés]- A művégtagok. Budapest, 1901
- A végtagok friss csonttöréseinek gyógyításmódjai és a műtéti beavatkozások indicatiói. (A Magyar Sebésztársaság Munkálatai 3. nagygyűlés (1910. május 27–28.)
- A pankreascystákról. (Orvosi Hetilap, 1911, 49.)
- Mennyiben helyettesítheti a helybeli érzéstelenítés az általános bódítást a nagy sebészetben? (Orvosi Hetilap, 1914, 38.)
- A harctéri sebesültek sebészi ellátásáról. Budapest, 1914
- A hasi lövések kezelési elveiről. Budapest, 1914
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Ferenc József-rend lovagkeresztje (1913)
- Magyar Vöröskereszt-egyesület hadiékítményes II. oszt. díszjelvénye
- II. osztályú polgári hadi érdemkereszt (1918)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2025. február 17.)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2025. február 17.)
- ↑ Születési bejegyzése a győri római katolikus keresztelési akv. 143/1874. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 17.)
- ↑ Halotti bejegyzése a debreceni polgári halotti akv. 855/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 17.)
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1912. augusztus 1. (20. évfolyam, 16. szám)
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1916. szeptember 1. (24. évfolyam, 19. szám)
- ↑ (1922. április 20.) „Halálát okozták a saját testénvégzett Röntgen-kisérletek”. A Nép 4 (89), 5. o. (Hozzáférés: 2025. február 17.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Révai nagy lexikona X kötet (Hérold–Jób). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1914.
- Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X
