Ugrás a tartalomhoz

Holmes-üstökös

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Holmes-üstökös 2007. november 11-én, maximuma közelében. Éder Iván felvétele
A Holmes-üstökös látszólagos égi pályája csillagtérképen, 2007-2008-ban (a Perseusban)

A Holmes-üstökös (hivatalos neve 17P/Holmes) a Naprendszer egyik üstököse, amely 2007. október 24-ei kitörése miatt vált széles körben ismertté.

Felfedezése és újrafelfedezése

[szerkesztés]

Nevét felfedezőjéről, az angol Edwin Holmes-ról kapta. Holmes 1892. november 6-án távcsővel találta meg az üstököst, miközben az Androméda-ködöt kereste, de az igen fényes objektum ekkor már (és ezt követően még hetekig) szabad szemmel is látható volt. Később elhalványult, de a következő januárban egy felfényesedést követően ismét szabad szemmel észlelhetővé vált.

A pálya alapján sikerült kiszámítani az üstökös keringési idejét, amely hét év (ez elég rövidnek számít). A következő két visszatérésekor azonban olyan halvány volt, hogy csak a legnagyobb távcsövekkel lehetett észlelni, majd évtizedekre eltűnt a csillagászok szeme elől. 1964-ben számítógép segítségével sikerült ismét megtalálni.

2007-es kitörése

[szerkesztés]

2007. október 24-én hajnalban Tenerife szigetén Juan Antonio Henríquez Santana csillagász észlelte, hogy a Holmes-üstökös hirtelen felfénylett. Az üstökös fényessége két nap alatt egymilliószorosára növekedett, és másnapra szabad szemmel is látható, 4 magnitúdós objektummá vált a Perseus csillagképben, majd néhány órával később már 2,5–3 magnitúdó közötti fényességet ért el. Ez már a nagyobb városokból is látható volt.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:17P/Holmes
A Wikimédia Commons tartalmaz Holmes-üstökös témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

[szerkesztés]