Ugrás a tartalomhoz

Hollai Hehs Ottó

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hollai Hehs Ottó
SzületettHehs Ottó
1933. április 10. (91 éves)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaMária (h. 1958  †1968)
Anna 77 éves
Gyermekeiegy gyermek:
Martha 48 éves
SzüleiHehs Aladár
Fodor Erzsébet
Foglalkozásapublicista, közíró, színész, fizioterapeuta
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollai Hehs Ottó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hollai Hehs Ottó, Hollai (1945-ig Hehs Ottó) (Budapest, 1933. április 10. –) publicista, közíró, színész, fizioterapeuta.

Családja

[szerkesztés]

Anyja Fodor Erzsébet (1901–1998) Hajdú vármegyei földműves családból származott. Apja aradi polgári család sarja volt.

Nagyapja, id. Hehs Aladár mint laptulajdonos, a Trianonig szerkesztette a Monarchia magyar nyelvű, Hadsereg című katonai szakfolyóiratát. Apja, ifj. Hehs Aladár az első világháborúban saját apja lapjának haditudósítója volt, pályafutását újságíróként folytatta. A húszas évek végén feleségével és leánygyermekével Budapestre költöztek, Ottó fia már itt született.

Ifj. Hehs Aladár a harmincas évek elején aktívan részt vett egy németbarát, nemzetiszocialista, de ugyanakkor legitimista, (királyhű) politikában. 1932–33-ban pártot alapított Nemzetiszocialista Néppárt Legitimista Mozgalom név alatt. A pártnak nem volt jövője, de mint újságíró a jobboldalon maradt, a hungaristákkal, a Szálasi-féle radikális mozgalommal azonban nem értett egyet, bírálta őket. 1942-ben Nyilaskereszt-e a Magyarság útja? című politikai pamfletjében a válasz határozott nem volt. Talán ez az írás mentette meg később a halálbüntetéstől, amikor 1945-ben a GPU letartóztatta és átadta a magyar Államvédelmi Hatóságnak. 1946-ban, koncepciós perben mint háborús bűnöst 10 évre ítélték.

Életútja

[szerkesztés]

Hehs Ottó elemi iskoláit Budapesten végezte el, és itt kezdte el a gimnáziumot. Budapest ostroma és apja letartóztatása után, édesanyjával, és nővérével Aradra menekült. Középiskoláit az ottani Katolikus Gimnáziumban (később Magyar Vegyes Liceum) fejezte be, de az utolsó két évről – politikai okokból – eltanácsolták a gimnáziumból, és csak magánúton tudott leérettségizni. 1947-ben harmadmagával a Törekvő Ifjúság című diáklapot szerkesztette, de a közben „felnövő” kommunista hatalom a lapot betiltotta.

1945–48 között, párhuzamosan középiskolai tanulmányaival, az Aradi Városi Színház gyermekszínésze, ahol nővére Hollai Edda néven színésznő volt, azóta használja ő is a Hollai előnevet. 1952-ben a bukaresti Filmművészeti Főiskolán felvételizett, de ezt követően letartóztatták, és 1955-ig politikai elítélt volt, büntetését a román gulág hírhedt börtöneiben ülte le. (Jilava, Duna–Fekete-tenger-csatorna, Nagyenyed. Oneşti stb.) Szabadulása után, ahogy ez szokás volt, a román államvédelem (Securitate) „közreműködésre” szólította fel, ami rehabilitációját egyengette volna. Hehs Ottó kategorikusan visszautasított minden együttműködést a kommunista hatalommal, és ezzel minden lehetőség, a kultúra területén való tevékenykedésre lezárult számára.

1956-ban ismét letartóztatták és magyar, fegyveres forradalmi csoport megszervezésével vádolták, de megfelelő bizonyítékok hiányában ejtették a vádat. A Securitate zsarolása és ellenőrzése azonban szigorú maradt. 1955–1974 között bábszínész, bútorgyári munkás, kisegítő tanár, alkalmi munkás, könyvelő volt. 1958-ban megnősült, felesége fiatalon, 1968-ban leukémiában meghalt. 1974-ben sikerült az NSZK-ba emigrálnia, ahol nyugdíjazásáig mint gyógymasszőr dolgozott. Második, szintén erdélyi származású feleségével már ott házasodott meg.

Kulturális és publicisztikai munkássága

[szerkesztés]

Még a hatvanas, hetvenes években az aradi magyar művelődési életben igyekezett szerepet vállalni, kisebb nagyobb sikerrel. Irodalmi esteket rendezett, a helyi színházi csoport tagja volt. A Bukarestben megjelenő magyar nyelvű Művelődés folyóirat közölte néhány írását. A román Országos Rendezői Iroda (OSTA) versenyvizsgáján, még 1956-ban mint előadóművész működési engedélyt szerzett, de mint volt politikai elítéltnek semmi esélye nem volt a kultúra területén dolgozni. A román államvédelem állandó zaklatása miatt, hazatért volna Magyarországra, de honosítását visszautasították, akkor határozta el, hogy nyugatra emigrál. 1990-ben Németországból segélyakciókat szervezett Romániának és ismét írni kezdett. A nyolcvanas években, a müncheni Magyar Katolikus Misszió, és a Széchenyi Kőr keretében, előadásokon, irodalmi esteken szerepelt. Az utóbbi negyedszázadban több száz írása jelent meg. A Romániai Magyar Szónak, annak megszűnéséig; munkatársa volt, de írásait közölték kolozsvári Krónika, Szabadság, az aradi Nyugati Jelen és a pozsonyi Új Szó napilapok is. 1992 óta a Budapesten megjelenő Kapu folyóirat munkatársa, 2002 óta rovatvezetője) 1993-ban visszakapta magyar állampolgárságát, tagja a MÚOSZ-nak (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) és a Nemzetközi Újságíró Szövetségnek (IFJ).

Ismertebb írásai

[szerkesztés]
  • Skizofrén világunk – Kapu (1992)
  • Az írott szó ereje – Romániai Magyar Szó (1993)
  • Egységben az erő – Kapu (1994)
  • Az iszlám mint politikai tényező – Kapu (1995)
  • Kultúráink összeférhetetlensége – Romániai Magyar Szó (1996)
  • Tiszta vizet a NATO pohárba – Új Magyarország (1996)
  • Parlamenti gondolatok a kommunista győzelemről – Új Magyarország (1996)
  • A bizalmatlanság hálójában – Romániai Magyar Szó (1998)
  • Hollywood a németek ellen – Kapu (1997)
  • Politika és becsület – Napi Magyarország (1998)
  • Mi lesz veled Európa? – Romániai Magyar Szó (1999)
  • Veszélyes játék Európával – Kapu (2004)
  • A hajó tele van, talán mégis elsüllyed? – Kapu (2005) (A változó Európa)
  • Új pénz, itt a mennyország? – Kapu (2006)
  • A haldokló Nyugat I–II. Kapu (2008)
  • A pártról (pártokról) – nyugati szemmel – Szabadság (Kolozsvár, 2008)
  • A haldokló Nyugat I–II. Kapu (2008)
  • Jönnek a sárgák – Kapu (2008)
  • Szétmarcangolt társadalom, Kapu (2009)
  • Változó világhatalmi viszonyok – Kapu (2010)
  • „Sírni szeretnék”- Új Szó – Pozsony (2010)
  • Isten, természet és a szupertechnika – Kapu (2011)
  • A román politika tévelygése Szabadság (Kolozsvár (2012)
  • Európa generációs problémái (I–II.) – Kapu (2012)
  • Emlékezzünk a kommunizmus bűneire és áldozataira – Szabadság (Kolozsvár, 2012)
  • Nyugati szemmel pártokról és pártoskodásról Szabadság (Kolozsvár, 2012)
  • Portugál szél – Krónika (Kolozsvár, 2013)
  • Európa, lesznek e még víg esztendők – Kapu (2013)
  • Emigrációs hangok: Vissza- és előre tekintve (I–II.) Nyugati Jelen (Arad, 2013)
  • A magyar út – Szabadság (Kolozsvár, 2013)
  • Szobrokat emelünk, aztán ledöntjük – Nyugati Jelen (Arad, 2013)
  • Zsákutcában az Európa-politika – Kapu (2014)
  • Az ukrán válság háttere (I–II.) Nyugati Jelen (Arad, 2014)
  • Zavaros világpolitika – Kapu (2014)
  • Világunk a politika béklyójában I–II. Nyugati Jelen (Arad, 2014)
  • Van e megoldás korunk egyik legnagyobb problémájára? – Magyar Nemzet (2015)
  • Néhány szó a populizmusról – Krónika (Kolozsvár, 2015)
  • Mélyponton a román–magyar kapcsolat (I–II.) Nyugati Jelen (Arad, 2015)
  • Keresztény civilizációnk védelmében – avagy a probléma igazi oldala – Krónika (2015)
  • Az isteneszmény válsága (I-II.) Nyugati Jelen (Arad, 2015)
  • Brüsszel árulása – Magyar Nemzet (2015)
  • Modern kori titkos társaságok – Krónika (2015)
  • Unalmas parolák helyett cselekvést – Magyar Nemzet (2015)
  • Változik a világpolitika, változik életünk is? Nyugati Jelen (2016)
  • A nagy változások éve – Kapu (2016)
  • Geopolitika (I–II.) Nyugati Jelen (2016)
  • A Soros jelenség és a nyitott társadalom – Krónika (2016)
  • Egy erősödő jobboldal színrelépése Európában? – Kapu (2017)
  • Európa népei többet érdemelnek – Nyugati Jelen (2017)
  • Európai biztonságpolitika és a NATO – Krónika (2017)
  • A lényegről ma sem beszélnek – Nyugati Jelen (2018)
  • Forrófejű gondolatok – Kapu (2018)
  • Ellentmondások világa (I–IV.) Nyugati Jelen (Arad, 2018)
  • Szabadság után – Kapu (2019)
  • A keresztény hit és az egyház Nyugati Jelen (Arad, 2019)
  • Muszlim kancellár Németországban? – Krónika (2019)
  • Templomok és temetők – Nyugati Jelen (2019)
  • Válságba vezet az állandó növekedési hajsza – Krónika (2019)

Könyvei

[szerkesztés]
  • Skizofrén világunk. Kapu könyvek, Kalocsa, 1999 ISBN 9637706232
  • Szent Istvántól Polgár Juditig. A magyar szellem 101 kiválósága. Magyar a Magyarért Alapítvány. Arad, 2004 ISBN 9737738195
  • Nyitott Kapu . Heraldika. Budapest, 2013
  • Betelt a pohár. Heraldika. Budapest, 2017 ISBN 9786155592065
  • Egy új Európa reményében IJK Irodalmi Jelen Könyvek, 2022


Válogatás a Toll és Igazságban megjelent írásaiból

[szerkesztés]
  • Vallásháborúk reneszánsza? Toll és Igazság. Társadalom-Politika. 2023.12.01.[2]
  • Maradjunk a lényegnél. Toll és Igazság. Társadalom-Politika. 2024.02.07.[3]
  • Tiszteletlen gőgösség. Toll és Igazság. Társadalom-Politika. 2024.02.09.[4]
  • Önpusztító nemzet vagyunk? Toll és Igazság. Társadalom-Politika. 2024.02.13.[5]
  • Biztonságpolitikai tárgyalások, amelyeken a béke szó kimaradt. Toll és Igazság. Társadalom-Politika. 2024.02.22.[6]
  • Emlékezzünk és okuljunk. Toll és Igazság. Társadalom-Politika. 2024.03.14.[7]
  • Egy fecske nem csinál nyarat. Toll és Igazság. Társadalom-Politika. 2024.03.21.[8]
  • Anyu, Pisti visszaütött. Toll és Igazság. Társadalom-Politika. 2024.04.22.[9]
  • Fekete fellegek. Toll és Igazság. Társadalom-Politika. 2024.05.03.[10]
  • II. Első lépések. Toll és Igazság. Társadalom-Politika. 2024.05.04.[11]
  • Történelmünk iszonyata. Toll és Igazság. Társadalom-Politika. 2024.05.14. [12]
  • Európa a süllyesztőben. Toll és Igazság. Társadalom-Politika. 2024.06.10.[13]
  • Választások után. Toll és Igazság. Belpolitika. 2024.06.15. [14]
  • Kenyértörés. Toll és Igazság. Külpolitika. 2024.06.23.[15]
  • Demokráciánk és a politikai manőverek. Toll és Igazság. Belpolitika. 2024.07.12.[16]
  • Aljas geopolitikai szándékok. Toll és Igazság. Külpolitika. 2024.07.17.[17]
  • Függetlenség, semlegesség és nyers valóság. Toll és Igazság. Külpolitika. 2024.10.16.[18]
  • Keresztény politikusok? Toll és Igazság. Társadalom-Politika. 2024.10.30.[19]
  • Maradjunk inkább itthon. Toll és Igazság. Belpolitika. 2024.11.06.[20]
  • A józan ész két hónapja. Toll és Igazság. Egyéb. 2024.11.21.[21]
  • Aktuális problémáink (A romániai válaszásokra) Toll és Igazság. Külpolitika. 2024.11.28.[22]
  • Arcátlan butaság (avagy a béna kacsa hápogása) Toll és Igazság. Egyéb. 2024.12.03.[23]

Videófelvétel

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
  2. ↑ Írta: _ |: Hollai Hehs Ottó: Vallásháborúk reneszánsza? (magyar nyelven), 2023. december 1. (Hozzáférés: 2024. május 5.)
  3. ↑ Írta: _ |: HOLLAI HEHS OTTÓ: Maradjunk a lényegnél (magyar nyelven), 2024. február 7. (Hozzáférés: 2024. május 5.)
  4. ↑ Írta: _ |: Hollai Hehs Ottó: Tiszteletlen gőgösség (magyar nyelven), 2024. február 9. (Hozzáférés: 2024. május 5.)
  5. ↑ Írta: _ |: Hollai Hehs Ottó: Önpusztító nemzet vagyunk? (magyar nyelven), 2024. február 13. (Hozzáférés: 2024. május 5.)
  6. ↑ Írta: _ |: Hollai Hehs Ottó: Biztonságpolitikai tárgyalások, amelyeken a béke szó kimaradt (magyar nyelven), 2024. február 22. (Hozzáférés: 2024. május 5.)
  7. ↑ HOLLAI HEHS OTTÓ: Emlékezzünk és okuljunk (magyar nyelven), 2024. március 14. (Hozzáférés: 2024. május 5.)
  8. ↑ Írta: _ |: HOLLAI HEHS OTTÓ: Egy fecske nem csinál nyarat (magyar nyelven), 2024. március 21. (Hozzáférés: 2024. május 5.)
  9. ↑ Írta: _ |: Hollai Hehs Ottó: Anyu, Pisti visszaütött (magyar nyelven), 2024. április 22. (Hozzáférés: 2024. május 5.)
  10. ↑ Írta: _ |: Hollai Hehs Ottó: Fekete fellegek (magyar nyelven), 2024. május 3. (Hozzáférés: 2024. május 5.)
  11. ↑ “Hollai Hehs Ottó” kifejezésre történő keresés eredménye (magyar nyelven), 2024. május 4. (Hozzáférés: 2024. május 5.)
  12. ↑ Írta: _ |: Hollai Hehs Ottó: Történelmünk iszonyata (magyar nyelven), 2024. május 14. (Hozzáférés: 2024. május 15.)
  13. ↑ Írta: _ |: HOLLAI HEHS OTTÓ: Európa a süllyesztőben (magyar nyelven), 2024. június 10. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  14. ↑ Írta: _ |: Hollai Hehs Ottó: Választások után (magyar nyelven), 2024. június 15. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  15. ↑ Írta: _ |: Hollai Hehs Ottó: Kenyértörés (magyar nyelven), 2024. június 23. (Hozzáférés: 2024. június 23.)
  16. ↑ Írta: _ |: Hollai Hehs Ottó: Demokráciánk és a politikai manőverek (magyar nyelven), 2024. július 12. (Hozzáférés: 2024. július 12.)
  17. ↑ Írta: _ |: HOLLAI HEHS OTTÓ: Aljas geopolitikai szándékok (magyar nyelven), 2024. július 17. (Hozzáférés: 2024. július 17.)
  18. ↑ Írta: _ |: Hollai Hehs Ottó: Függetlenség, semlegesség és nyers valóság (magyar nyelven), 2024. október 16. (Hozzáférés: 2024. október 17.)
  19. ↑ Írta: _ |: HOLLAI HEHS OTTÓ: Keresztény politikusok? (magyar nyelven), 2024. október 30. (Hozzáférés: 2024. október 31.)
  20. ↑ Írta: _ |: Hollai Hehs Ottó: Maradjunk inkább itthon (magyar nyelven), 2024. november 6. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  21. ↑ Írta: _ |: Hollai Hehs Ottó: A józan ész két hónapja (magyar nyelven), 2024. november 21. (Hozzáférés: 2024. november 29.)
  22. ↑ Írta: _ |: Hollai Hehs Ottó: Aktuális problémáink (A romániai válaszásokra) (magyar nyelven), 2024. november 28. (Hozzáférés: 2024. november 29.)
  23. ↑ [1]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hollai_Hehs_Ottó&oldid=27664130”