Holdas mézevő
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Melithreptus lunatus (Vieillot, 1802) | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Holdas mézevő témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Holdas mézevő témájú médiaállományokat és Holdas mézevő témájú kategóriát. |
A holdas mézevő (Melithreptus lunatus) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1802-ben, a Certhia nembe Certhia lunata néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Melithreptus lunatus chloropsis Gould, 1848
- Melithreptus lunatus lunatus (Vieillot, 1802)[2]
Előfordulása
[szerkesztés]Ausztrália keleti és délkeleti részén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, lombhullató erdők, szavannák és cserjések, valamint ültetvények és városi régiók. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 10,5–15,5 centiméter, a hím testtömege 11,5–25 gramm, a tojóé 11,5–15 gramm.[3] Kisebb mézevőfaj rövid csőrrel. Háta, szárnyának és farkának felső része olajzöld színű. Feje teteje fekete. Tarkóján fehér sáv található. Szeme fölött egy narancssárga folt található. Hasa, oldala és torka fehér. A fiatal madaraknak hiányzik a fekete sapkájuk és a fehér csík a tarkójukról.
.jpg) |
Életmódja
[szerkesztés]Tápláléka nektárból és rovarokból áll.[3] Ritkán lehet látni a talajon.
Szaporodása
[szerkesztés]Párzási időszaka szeptembertől novemberig tart. A fészket a tojó egy magas fára építi fűből és pókhálóból. Fészekalja 2–3 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik 14 napon keresztül. A fiókák 15 nap után repülnek ki a fészekből. Egy szezonban legalább két fészekalja van.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. október 6.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. október 6.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- Birds in Backyards. [2010. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
