Hohenthurn
| Hohenthurn | |||
 | |||
| Göriach | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Karintia | ||
| Járás | Villachvidéki járás | ||
| Irányítószám | 9613 | ||
| Körzethívószám | 0 42 56 | ||
| Forgalmi rendszám | VL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 851 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 620 m | ||
| Terület | 27,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 33′ 24″, k. h. 13° 39′ 33″46.556667°N 13.659167°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 24″, k. h. 13° 39′ 33″46.556667°N 13.659167°E | |||
| Hohenthurn weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hohenthurn témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hohenthurn (szlovénül Straja vas) osztrák község Karintia Villachvidéki járásában. 2016 januárjában 842 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Hohenthurn Karintia déli részén fekszik közvetlenül az olasz határ mellett, a Gail folyó (északon) és a Karni-Alpok hegyei (délen) között. Az önkormányzat 6 falut és egyéb településrészt fog össze: Achomitz (88 lakos), Draschitz (190), Dreulach (128), Göriach (97), Hohenthurn (210), Stossau (129).
A környező települések: északnyugatra Feistritz an der Gail, északra Nötsch im Gailtal, keletre Arnoldstein, délre Tarvisio (Olaszország), délnyugatra Malborghetto-Valbruna (Olaszország).
Története
[szerkesztés]Dreulach mellett a régészek egy i.e. 10.-i.e 6. között létező hallstatti települést tártak fel. Később egy római őrtorony állt itt, amely i.sz. 200 körül elpusztult.
A 6. században szláv karantánok települtek meg a régióban; a Gail alsó völgye egészen a 20. század elejéig szláv (szlovén) többségű maradt. Hohenthurnt először 1253-ban említik Göströsdorf néven.
A hohenthurni önkormányzat 1850-ben jött létre Maglern, Seltschach és Feistritz katasztrális községekből. 1865-ben Maglernt, 1877-ben pedig Seltschachot a szomszédos Arnoldsteinhez csatolták. 1906-ban Feistritz elszakadt Hohenthurntól, majd a két községet 1973-ban ismét egyesítették. Egy népszavazás után 1991-ben Feistritz ismét önállóvá vált.
Lakossága
[szerkesztés]A hohenthurni önkormányzat területén 2016 januárjában 842 fő élt, ami némi visszaesést jelent a 2001-es 857 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 8,3%-a tartozott a szlovén kisebbséghez. 92% római katolikusnak, 3% evangélikusnak, 2% muszlimnak, 2,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
Látnivalók
[szerkesztés]- Hohenthurn Szt. Cyriacus-plébániatemploma. A gótikus épület elődje 1261-ben már létezett
- Göriach Mária-templomát 1312-ben (vagy 1316-ban) alapították, mai késő gótikus formáját 1489-1516 között kapta
Híres hohenthurniak
[szerkesztés]- Karl Schnabl (1954-) olimpiai bajnok síugró
- Franz Wiegele (1965-) ifjúsági világbajnok síugró
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 20713 – Hohenthurn Statistik Austria
A Wikimédia Commons tartalmaz Hohenthurn témájú kategóriát.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hohenthrun című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
