Ugrás a tartalomhoz

Hoffner József

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hoffner József
Született1794. március 25.
Veszprém
Elhunyt1841. február 16. (46 évesen)
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos,
egyetemi tanár
IskoláiBécsi Egyetem (–1822, orvostudomány)
SablonWikidataSegítség

Hoffner József (Veszprém, 1794. március 25.Pest, 1841. február 16.) orvosdoktor, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Élete

[szerkesztés]

Szülővárosában 1810-ben a gimnázium osztályait elvégezte, mire 1814-ig a győri püspök uradalmi írnoka volt. Ekkor Pestre ment filozófiát (1816-ig) és orvosi tudományt (1818-ig) hallgatni, melyet Bécsben 1822-ben elvégzett, ugyanott 1822. augusztus 22-én orvosdoktor lett. 1823. február 9-től a bécsi állatorvosi intézet alumnusa volt és 1825-ig állatsebészséget és törvényszéki állatorvostudományt tanított. 1826. június 2-án a pesti magyar királyi egyetem állatorvosi intézetének igazgatójává és rendes tanárnak nevezték ki; itt augusztus 5-én magyar nyelven tartotta beköszöntőjét. A Magyar Tudományos Akadémia 1832. március 9-én levelező tagjává választotta. Hosszas szenvedés után 1841. február 16-án halt meg Pesten.

Cikkei az Orvosi Tárban, melynek rendes munkatársa volt (1832-től), a Tudományos Gyűjteményben (1832. II.)

Munkái

[szerkesztés]
  • Dissertatio inaug. medico-pharm. de assa foetida Viennae, 1822.
  • Dissertatio veterinario-medica de influxu zooiatriae in anthropoiatriam. Pestini, 1888.
  • Az erőszak nélküli patkolás, okosságon és a lónak lélektudományán alapodott értekezés. Balassa Konstantin után németből ford. Viennae, 1828.
  • Utmutatás a ló külsejének ismeretére. Oktatásra és nyilvános tanításra szánt kézikönyv. Schwab Konrad Lajos után magyarítva. Viennae, 1832. (11 rajzzal.)
  • A lókereskedés minden titkaival. Tannecker Seyfert után, a második megjobbított kiadat szerint magyarra ford. Viennae, 1832.

A Magyar Tudományos Akadémia Természeti műszótárának anyaga gyűjtésében is részt vett.

Kéziratban maradt

[szerkesztés]

Az embernek szelleme, Hartmann Fülöp Károly után magyarítva 1833. és A patkolás-tanítmány, kovácsoknak és nevendék baromorvosok számára. Levele Horvát Istvánhoz 1828-ból (a Magyar Nemzeti Múzeumban.)

Források

[szerkesztés]