Hochstetter-ősbéka

Hochstetter-ősbéka
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Kétéltűek (Amphibia) Rend: Békák (Anura) Alrend: Archaeobatrachia Család: Ősbékafélék (Leiopelmatidae) Nem: Leiopelma Faj: L. hochstetteri
Tudományos név
Leiopelma hochstetteri Fitzinger, 1861
Elterjedés
Elterjedése
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hochstetter-ősbéka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hochstetter-ősbéka témájú médiaállományokat és Hochstetter-ősbéka témájú kategóriát.

A Hochstetter-ősbéka (Leiopelma hochstetteri) a kétéltűek (Amphibia) osztályában, a békák (Anura) rendjében, azon belül az ősbékafélék (Leiopelmatidae) családjához tartozó egyik faj.

A faj a nevét Ferdinand von Hochstetter német geológusról kapta.

Előfordulása

Új-Zéland területén honos. A hegyi patakok közelében él.

Megjelenése

Ez a kisméretű, pusztán 5 cm-es béka csigolyáinak formája egyetlen ma élő kétéltűhöz sem hasonlítható, csak a megkövesedett maradványokból ismert. Emiatt feltételezik, hogy a Hochstetter-ősbéka az egyik ma élő legősibb békafaj.

Ezt a csigolyatípust amphyocoel néven ismerjük (elöl-hátul konkáv), ennek alapján az őslénytani rendszerek az Amphyocoelida alrendbe sorolják.

Életmódja

Idejének java részét a talajon, az aljnövényzetben tölti, a sziklák és korhadó fatönkök alatt rovarok után kutat.

Szaporodása

A többi békától eltérően, a Hochstetter-ősbéka átalakulása nem a vízben zajlik. Az ebihalak a kocsányos petetokban fejlődnek kisbékává. Amikor előjönnek a tokból, már csak megnyúlt farkuk emlékeztet átalakulásukra, bár a fejlődésnek ebben a fázisában tüdejük még nem teljesen fejlett. A hajszálerekkel sűrűn átszőtt farkuk bőrén keresztül jutnak a szükséges mennyiségű oxigénhez.

Természetvédelmi állapota

Az élőhelyének elvesztése fenyegeti és behurcolt patkányok megdézsmálják a faj élő egyedeit. Az IUCN vörös listája a sebezhető kategóriába sorolja.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. március 26.)
• A Világ Állatai képes enciklopédia. Alexandra Kiadó (2005)