Hochgolling
Hochgolling | |
Magasság | 2862 m |
Ország | Ausztria |
Hegység | Schladming Tauern |
Relatív magasság | 1124 m |
Dominancia | 24 km |
Első megmászás | 1791. augusztus 8. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 15′ 58″, k. h. 13° 45′ 38″47.266111°N 13.760556°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 58″, k. h. 13° 45′ 38″47.266111°N 13.760556°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hochgolling témájú médiaállományokat. |
A Hochgolling (2863 m) a Keleti-Alpok egyik csúcsa. Ausztriában található, Salzburg és Stájerország határán, közel a Schladming sípályához. Ez az Alacsony-Tauern legmagasabb hegycsúcsa.
A hegy viszonylag alacsony az alpesi szabványokhoz képest, de még így is magasabb összes szomszédjánál. A csúcsról egy hosszú gerinc lejt dél felé, mely a Göriach- és a Lessach-völgyet választja el egymástól. Északi fala csaknem 1200 m magas, míg a többi fala sokkal kíméletesebb.
Tiszta időben a csúcs gyönyörű kilátást nyújt a hatalmas Magas-Tauern jeges csúcsaira, a Júliai-Alpokra, valamint délre a Kamniki-Alpok és a Karavankák láthatók.
A hegycsúcs meghódítására az északi oldalról van lehetőség, melynek elején gyönyörű zöld fű, patakok és tarka hegyek vesznek körül. A parkolóból kb. 2-3 óra gyaloglás a Gollinghütteig (1642 m), ahol lehetőség van éjszakázásra. Innen még kb. 4-5 óra a csúcs. Pár óra gyaloglás után elérjük Gollingwickelt. Csodálatos hely: zöld fű, égbe törő sziklatornyok, legelésző állatok. Innen már csak 3 óra a csúcs. A hágóra érve két út közül lehet választani:
- Nordwestgrad: Északnyugati gerincen halad végig. Határozott mozgáskoordinációt és szédülésmentességet igényel. Az út nagyrészt UIAA II nehézségű, de helyenként akár UIAA III is lehet, ami már komoly kapaszkodást igényel.
- Normalanstieg vagy Historischer Weg (Történelmi út): Az út nehézsége UIAA I, amely nem túl nehéz, viszont magashegyi tapasztalatot igényel.
A csúcsot vaskereszt jelöli. Itt kitárulkozik előttünk a gyönyörű kilátás.
Források
[szerkesztés]- Franz Carl Weidmann: Darstellungen aus dem Steyermärk'schen Oberlande, Verlag Carl Gerold, Wien 1834.
- Peter Holl: Alpenvereinsführer Niedere Tauern, Bergverlag Rother, München 1983. ISBN 3-7633-1231-5