Ugrás a tartalomhoz

Hittani Kongregáció

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Hittani Kongregáció (Congregatio pro Doctrina Fidei)
Rangja:kongregáció (dikasztérium)
Alapítója:III. Pál pápa
Alapítás dátuma:1542. július 21.
Korábbi elnevezései:Szent Officium, Római és Egyetemes Inkvizíció Szent Kongregációja
Feladatköre:az egész katolikus világban előmozdítani és védelmezni a hitről és erkölcsről szóló tanítást
Vezetője:Luis Ladaria Ferrer SJ érsek, prefektus
Titkára:Giacomo Morandi[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Hittani Kongregáció témájú médiaállományokat.

A Hittani Kongregáció (latinul: Congregatio pro Doctrina Fidei), régebbi nevén Szent Officium a Római Kúria egyik hivatala (dikasztériuma), amely elsősorban a katolikus tanítást felügyeli.

Története

[szerkesztés]
Congregatio pro Doctrina Fidei

Ez a hivatal a legrégibb a Római Kúria kilenc kongregációja közül. 1542. július 21-én III. Pál pápa alapította a Licet ab initio konstitúció kihirdetésével az eretnekségekkel szemben az egyház megvédésére. Az intézményt a már régóta hatástalanná vált, helyi szinten működtetett inkvizíciós bíróságok helyébe állította a pápa, központosította azt, és szélesebb jogokkal ruházta fel. Ekkor a neve a Római és Egyetemes Inkvizíció Szent Kongregációja (Sacra Congregatio Romanae et Universalis Inquisitionis) lett. A kinevezett bíborosok testülete és más tisztviselők feladata az volt, hogy „fenntartsák és megvédjék a hit épségét, és megvizsgálják és elítéljék a tévedéseket és a hamis tanításokat”. Bár az inkvizítorok bárhol, bárki ellen eljárást kezdeményezhettek, a hivatal lényegében csak a pápai területekre és Itáliára korlátozódott. Az inkvizíciós eljárásokról – főként a római inkvizícióról – festett sötét képet a mai történészek már árnyaltabban látják.[forrás?] A legkeményebb fellépése IV. Pál pápa ötéves uralkodására tehető, aki az intézményt rangban a kúria minden más hivatala elé helyezte, és az eretnekek elleni harcában nemegyszer túlzásokra ragadtatta magát. Utóda, IV. Pius pápa már visszatért az eredeti célkitűzésekhez, és megszelídítette az eljárásokat. A szervezet például több olyan jogi reformot is bevezetett (például „kegyelmi idő”, védőügyvéd, jogi tanács kérése), amelyek a világi bíróságokon csak 1836-tól léptek érvénybe.[2]

A 18. századra az Inkvizíciós Kongregációnak a pápai államon kívül gyakorlatilag semmi hatalma, befolyása nem volt. XIV. Benedek pápa óta legfőbb feladata a klérus és a könyvek cenzúrázása lett, amely részben az Index Kongregációjának feladatkörét fedte le. 1809 és 1814 között a pápa Itáliából való száműzetése alatt, a működését szüneteltették, azt követően pedig hatalmát csökkentve indították újra. A kongregáció 1908-ban X. Pius pápától a Sacra Congregatio Sancti Officii, ‘Szent Officium’ (Szent Hivatal) nevet kapta, és magába olvasztotta a Búcsúk Hivatalát. XV. Benedek pápa 1917-ben e hivatalt áthelyezte az Apostoli Penitenciáriába, és a Szent Officiumhoz kapcsolta az önállóságától megfosztott Index Kongregációt. VI. Pál pápa 1965. december 7-én a nevet Hittani Szent Kongregációra (Sacra Congregatio pro Doctrina Fidei) változtatta, majd 1983-ban – az új Egyházi Törvénykönyv kihirdetésével – kapta meg a mai nevét.

Feladat- és jogköre

[szerkesztés]
Gerhard Ludwig Müllert 2012 júliusában nevezte ki XVI. Benedek pápa a Hittani Kongregáció vezetőjének, akit Ferenc pápa 2017-ben mentett fel tisztségéből[3]

Tevékenységi körét legutóbb Ferenc pápa 2022.március 19-én kihirdetett, "Predicate Evangelium" kezdetű apostoli konstitúciója határozta meg. Eszerint feladata az egész katolikus világban előmozdítani és védelmezni a hitről és erkölcsről szóló tanítást, illetékes mindenben, ami ezt a tárgykört valamiképpen érinti. A hitbeli tanítás elmélyítését szolgálja a hit megértésére és az új problémáknak a hit fényében való megválaszolására irányuló tanulmányok, kutatások támogatása, kezdeményezése. Az ilyen feladatok megoldásában a Hittani Kongregáció segítséget nyújt az egyes püspököknek és a püspökök csoportjainak is. Együttműködik a Szentszék többi hatóságával, valahányszor azoknak a tanítással kapcsolatos ügyekben kell dönteniük vagy megnyilatkozniuk. Közzétesz önálló állásfoglalásokat, melyeknek a katolikusok hitbeli eligazításában igen fontos szerepük van.

A hitbeli és erkölcsi tanítás védelmével, az Egyház tanúságtétele hitelességének és azonosságának alapvető követelményével függ össze a Hittani Kongregáció másik feladata: gondoskodni arról, hogy semmilyen módon terjesztett tévedés miatt a hit és az erkölcs kárt ne szenvedjen. Ennek érdekében felül kell vizsgálnia az új tanokat és esetleg el is kell utasítania azokat; meg kell vizsgálnia az elé terjesztett könyveket szerzőjük és az illetékes ordinárius meghallgatásával, s vannak feladatai a hívők hitről és erkölcsről kiadandó írásainak előzetes vizsgálat alá vételével kapcsolatban is. De gondoskodnia kell arról is, hogy a téves és veszélyes tanítások ne maradjanak kellő válasz, kritika nélkül.

A tanítás és tanúságtétel védelme érdekében a Hittani Kongregáció ítélkezik a hit elleni, a legsúlyosabb erkölcs elleni, valamint a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos büntetendő cselekmények tárgyában. Jogosult büntetések kinyilvánítására és kiszabására is, mind közigazgatási, mind bírói úton.

A szerkezeti felépítését tekintve az előbbiekben ismertetett két feladatkörnek megfelelően két részlegből áll.

A Hittani Kongregáció foglalkozik a házasságoknak a hit kiváltsága okán való felbontásával és a laicizált (kilépett) papok visszavételével a klerikusi állapotba. Korábban hozzá tartoztak a laicizálási, illetve a cölibátus alóli felmentési ügyek is. Ez utóbbiak újabban átkerültek az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregációhoz.

Szervezete

[szerkesztés]

1968-ig maga a pápa volt a kongregáció prefektusa, de lényegében sohasem gyakorolta ezt a feladatkört, hanem mindig kinevezett egy bíborost, aki titkárként elnökölt a szervezet gyűlésein. 1968-tól a szervezet bíboros vezetője kapta meg a prefektus címet, és a titkár a második legmagasabb hivatal lett. Általában további tíz bíboros van kinevezve a kongregációba.

A hivatal munkája négy részlegben történik: doktrinális hivatal, fegyelmi hivatal, házassági hivatal és papi hivatal.

A Hittani Kongregációhoz tartozik a Pápai Biblikus Bizottság (Pontificia Commissio Biblica) és a Nemzetközi Teológiai Bizottság (Commissio Theologica Internationalis) is, amelyeknek elnöke ex officio (hivatalból) a bíboros prefektus.

Jelenlegi tagjai

[szerkesztés]
Fénykép Név, beosztás Országa Kinevezés dátuma
Luis Ladaria Ferrer SJ bíboros

prefektus

 Spanyolország 2017. július 2.
Giacomo Morandi érsek
titkár[1]		  Olaszország 2017. július 18.
José Luis Mollaghan érsek
ügyintéző		  Argentína 2014. május 19.
Joseph Augustine Di Noia, O.P.
érsek, ügyintéző		  Amerikai Egyesült Államok 2013. szeptember 21.
  • Segédtitkár: Matteo Visioli (2017. szeptember 14. –)
  • Jogvédő: Charles J. Scicluna
  • 25 tag (bíborosok, érsekek és püspökök; például Antonio Cañizares Llovera bíboros, Jean-Pierre Ricard bíboros)
  • 28 tanácsadó
  • 33 állandó személyzet

Néhány legutóbbi dokumentuma

[szerkesztés]

A Hittani Kongregáció vezetői

[szerkesztés]

Főinkvizítorok

[szerkesztés]

Giovanni Pietro Carafa

Titkárok

[szerkesztés]
  • Luigi Bilio bíboros, C.R.S.P. (1883–1884)
  • Raffaele Monaco La Valetta bíboros (1884–1896)
  • Lucido Parocchi bíboros (1896–1903)
  • Serafino Vannutelli bíboros (1903–1908)
  • Mariano Rampolla bíboros (1908–1913)
  • Domenico Ferrata bíboros (1914)
  • Rafael Merry del Val bíboros (1914. október 14.–1930. február 26. (haláláig)
  • Donato Sbarretti bíboros (1930. július 4.–1939. április 1.) (haláláig)
  • Francesco Marchetti-Selvaggiani bíboros (1939. április 30.–1951. január 13.) (haláláig)
  • Giuseppe Pizzardo bíboros (1951. február 16.–1959. október 12.)

Ezt követően a dikasztérium vezetőjét prefektusnak nevezik.

Prefektusok

[szerkesztés]
Név Hivatal kezdete Hivatal vége Megjegyzés
Alfredo Ottaviani bíboros 1959. november 7. 1968. január 6.
Franjo Šeper bíboros 1968. január 8. 1981. november 25.
Joseph Ratzinger bíboros 1981. november 25. 2005. április 2. emeritus XVI. Benedek pápa
William Levada bíboros 2005. május 12. 2012. július 2.
Gerhard Ludwig Müller bíboros[4] 2012. július 2. 2017. július 2.
Luis Ladaria Ferrer SJ bíboros (2017. július 2. –) 2017. július 2. jelenleg is

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b 20170811: Giacomo Morandi érseket nevezte ki a pápa a Hittani Kongregáció titkárává (magyar nyelven). Vatikáni Rádió, 2018. augusztus 17.
  2. ↑ John Tedeschi: The Prosecution of Heresy: Collected Studies on The Inquisition in Early Modern Italy, Medieval and Renaissance Texts and Studies Vol. 78, (Binghampton, NY: 1991).
  3. ↑ Felmentés, magyaridok.hu
  4. ↑ Regensburg érsekét nevezte ki a pápa a Hittani Kongregáció prefektusának (magyar nyelven). haon.hu, 2012. július 2. [2014. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 13.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hittani_Kongregáció&oldid=26835706”