Ugrás a tartalomhoz

Hitler ​után a második legnagyobb művész

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hitler után a második legnagyobb művész
SzerzőMassimiliano Parente
Eredeti címIl più grande artista del mondo dopo Adolf Hitler
Ország Olaszország
Nyelvolasz
Műfajművészeti kritika, regény
Kiadás
KiadóArnoldo Mondadori Editore S.p.A.
Kiadás dátuma2014
Magyar kiadás dátuma2015[1]
FordítóKárpáti Zsuzsa
Média típusakönyv
Oldalak száma388 (2015)
ISBN9630701275 (2014)
SablonWikidataSegítség

A Hitler után a második legnagyobb művész (Il più grande artista del mondo dopo Adolf Hitler) Massimiliano Parente 2014-ben kiadott regénye. A mű főhőse Max Fontana, akit a világ legnagyobb művészének tartanak megbotránkoztató művei és személyisége ellenére (vagy éppen azért).

Történet

[szerkesztés]

A cselekmény Max Fontana szemszögéből kerül elmondásra, aki az egyes események tárgyalása között ezeknek a motivációját és a művészetekkel kapcsolatos meglátásait (általában negatív kritikáit) tárgyalja. A történet során Fontana, akinek művészet előtti életét is megismerjük, akit a legnagyobb kortárs művésznek tartanak gyilkosságot követ el, ráadásul agytumorral is küzd, ezért az Egyesült Államokba menekül csimpánzával, Martinával.

Szereplők

[szerkesztés]
  • Max Fontana: A mű főszereplője, akinek szemszögéből tárul fel a történet. Fontanát eleinte sem családja, sem a kritikusok nem tartották tehetségesnek, ezért öngyilkosságot akar megkísérelni Párizsban, de ehelyett világhírnévre tesz szert azzal, hogy Gustave Courbet A világ eredete című festményére élvez a Musée d’Orsayban. Ezt követően számtalan megbotránkoztató művet alkot (pl. Heil Mary!, Homicide Box, Haza-vágás, stb.), főként a nácizmus elemeit felhasználva (létrehozva a náci pop-artot): jelképe és aláírása a horogkereszt. Műveinek fő mozgatórugója a ready-made, továbbá a megdöbbentés, a meglepetés és az újszerűség. Ezek miatt is tartja Hitlert a világ legnagyobb művészének (annak ellenére, hogy akvarelljeit középszerűnek bélyegzi). Kritizálja a klasszikus művészeket (Giotto, Michelangelo, Raffaello, Caravaggio), a modern művészek közül Yves Kleint. Művészetére a leginkább Marcel Duchamp, a ready-made atyja hatott, illetve Andy Warhol.
  • Martina: Fontana hű társa, egy hatéves csimpánzlány, akit megmentett egy kísérleti teleptől. A művész tulajdonképpeni lelkitársa, a magához legközelebb engedett nő. Max-szal jelnyelven kommunikálnak.
  • Selvaggia: fiktív olasz nő, aki az olaszországi celebnők görbetükre. Max korábban sokszor fantáziált róla. Közelebbi kapcsolatba kerül Fontanával, de kapcsolatuk megromlik (volt egy balul sikerült szexuális aktusuk), ezért a férfi bosszúpornót tölt fel weboldalára Haza-vágás címmel.
  • Adele: egy Palesztinában tevékenykedő civil szervezetnél dolgozik. Ő Max életében a Selvaggia utáni nő, a civil, az akart szerelem. Később Max-szal összeveszik, majd annak átverése után meglátogatja őt Svájcban. A férfi menekülése előtt beváltja annak szexuális álmát.
  • Angela: Max korábbi kapcsolata, aki szeretné a férfit behálózni és gyermekének nevelőapjává tenni.
  • Leo Masi: Max "menedzsere".
  • Anna Comes: Max művészeti tevékenységét koordináló titkárnő.
  • Betty Beatrice: A jobboldali kritikusok karikatúrája.
  • Angelo Schopf: A baloldali kritikusok karikatúrája.
  • Tekkamaki: Japán műkereskedő.
  • Schicklgruber: Max svájci jóbarátja, agykutató.
  • Michelle Munos: Max kolumbiai titkárnője, akit meggyilkol. Holtteste köré alkotja meg a Homicide Box-ot.

Magyarul

[szerkesztés]
  • Hitler után a második legnagyobb művész; ford. Kárpáti Zsuzsa; Libri, Bp., 2015

A regényben szereplő művek

[szerkesztés]

Kritizált eszmék, nézetek

[szerkesztés]

A műről szóló bemutatók, kritikák

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]