Ugrás a tartalomhoz

Hirschler Imre

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hirschler Imre
A Budapest folyóirat 1987. évi januári számában Csigó László felvétele
A Budapest folyóirat 1987. évi januári számában
Csigó László felvétele
Született1906. november 1.
Győr
Elhunyt1989. február 27. (82 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaSugár Éva
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozása
  • szülész
  • nőgyógyász
  • orvostörténész
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1930)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hirschler Imre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hirschler Imre (Győr, 1906. november 1. – Budapest, 1989. február 27.) magyar szülész-nőgyógyász, kórházi főorvos, több szakmai tanulmány és népszerű ismeretterjesztő mű szerzője.

Pályája

[szerkesztés]

Apja, Hirschler Miksa kiskereskedő volt, aki az első világháborúban orosz fogságba esett, ahonnan 1918-ban betegen tért haza és 1924-ben meghalt. Anyja Rechnitzer Jozefa volt, Rechnitzer Ignác módos gabonakereskedő lánya. Két bátyja volt, akik felnőtt korukban Angliában telepedtek le. Testvéreivel és édesanyjával a családfő halála után hadisegélyből éltek. Középiskolai tanulmányait a budapesti Zrinyi Miklós Reálgimnáziumban végezte, majd egy országos tanulmányi versenyen a görög nyelv díjazottjaként felvételt nyert a Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol 1930-ban orvosi oklevelet szerzett. 1934-ben szülész-nőgyógyász szakvizsgát tett. 1930 és 1937 között a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs Utcai Kórházának belgyógyászati, egy év után a nőgyógyászati osztályán dolgozott segédorvosként, 1934-től alorvosként. Kinevezése lejártával a kórház tudományos munkatársa maradt. Az 1930-as években kapcsolatba került Weil Emillel és a Vörös Segély orvosa lett, s csatlakozott a KMP-hez. 1941-ben feleségül vette Sugár Évát, akitől három gyermeke (Richárd, Róbert és András) született. 1943–1944-ben a légós munkaszolgálatnál volt beosztva.

1945 után előbb a Szent Rókus Kórháznak, majd 1946 júniusától az Uzsoki Utcai Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának volt osztályvezető főorvosa. 1950-től 1975-ig, nyugdíjba vonulásáig a Központi Állami Kórház[1] szülészeti és nőgyógyászati osztályát vezette. Időközben (1952 és 1955 között) a János Kórház I. számú Szülészetének élére is kinevezték, illetve 1954 februárjától 1955 áprilisáig Koreában dolgozott a magyar orvoscsoportok egyik vezetőjeként.

Több nemzetközi szakmai rendezvényen tartott referátumokat elsősorban a nővédelem és a születésszabályozás témaköreiben. Párizsban az első szexológiai szimpózium előadója volt. Mint orvostörténész is jelentős. Markusovszky Lajosról és Semmelweis Ignácról szóló tanulmányai forrásértékűek.

Hirschler Imre jelentős ismeretterjesztő tevékenységet folytatott: nevéhez fűződik a hatvanas-hetvenes évek legnépszerűbb nemi felvilágosító könyveinek megjelenése. Az első ízben 1958-ban, majd számos további alkalommal kiadott A nők védelmében című mű összesen több mint félmillió példányban került a boltokba.

Több éven át tagja volt a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének, a Magyar Nőorvosok Társasága Vezetőségének, az Orvosi Hetilap szerkesztőbizottságának, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete vezetőségének és Magyar Partizán Szövetségnek. Munkásságát számos szakmai és állami kitüntetéssel honorálták.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • A nők védelmében (Magyar Vöröskereszt, 1958; SZÖVOSZ, 1959: Medicina Kiadó, 1965, 1969)
  • Amíg az ember megszületik (szerző: Dr. Neubauer György, lektor: Dr. Hirschler Imre, Medicina, Budapest, 1960)
  • Szülőszoba, tessék belépni! (Medicina Kiadó, Budapest, 1962–1984) ISBN 963-241-159-5
  • Nemcsak nőkről – nemcsak nőknek (Kossuth, Budapest, 1984) ISBN 963-09-2387-4

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Kiváló munkás (1950)
  • Kiváló orvos (1953)
  • Munka Érdemrend (1955)[2]
  • Partizán Emlékérem (1955)
  • Koreai Érdemrend II. fokozata (1957)
  • Állami Zászló Érdemrend II. fokozata (1958)[3]
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1966, 1975)[4][5]
  • Szocialista Hazáért érdemrend (1967)
  • Szocialista Magyarországért érdemrend (1981)[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A „Kútvölgyi”
  2. ↑ Magyar Közlöny, 1955. július 27. (81. szám)
  3. ↑ Magyar Közlöny, 1958. április 27. (28. szám)
  4. ↑ Magyar Közlöny, 1966. november 6. (69. szám)
  5. ↑ Magyar Közlöny, 1975. február 10. (8. szám)
  6. ↑ Magyar Közlöny, 1981. november 14. (68. szám)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hirschler_Imre&oldid=27597017”