Hippodámosz
| Hippodámosz | |
| Született | i. e. 498 Milétosz |
| Elhunyt | i. e. 408 (89-90 évesen) |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hippodámosz témájú médiaállományokat. | |
Milétoszi Hippodámosz (görög: Ἱππόδαμος Μιλήσιος) (Milétosz, i. e. 498 – ?, i. e. 408) ókori építész, a leghíresebb görög várostervező,[1] akit az "európai várostervezés atyjának" is neveznek.[2] Ismert még matematikusként és filozófusként is.
A róla elnevezett hippodámoszi rendszer névadója.
Milétoszban született, és az i. e. 5. század első felében ott élt. 443-ban a dél-itáliai Thúriumba (Thourioi) ment.[1]
Arisztotelész szerint ő volt az első szerző, aki a gyakorlati dolgok ismerete nélkül írt a kormányzás elméletéről. [3]
Várostervezés
[szerkesztés]Feltételezik, hogy ő tervezte Milétoszt, (i. e. 475-től), Pireuszt (i. e. 470 körül) és Thúriumot (Thourioi) ( i. e. 443).[4][5]
Azt javasolta, hogy a város elrendezése fejezze ki a társadalmi rendet, legyen racionális és geometriailag tiszta, és alkalmazza a rácsmintát.[4] Így a róla elnevezett hippodámoszi rendszer névadója.
Az általa tervezett városokat szabályos, egyenes utcák jellemezték.
Filozófia
[szerkesztés]Hippodamosz nemcsak építész és várostervező volt, hanem filozófus is. A társadalmi utópiák műfaja első megalkotójának nevezik. A munkáiban megfogalmazta tervét egy ideális városállamról, amelynek lakosságát három részre kell osztani. Ennek egyik része - a katonaság - védekezéssel, a másik kettő - kézművesek és gazdálkodók - munkával foglalkozik. Csak a katonaságnak lenne joga fegyvert viselni. Egy városban tízezer embert tartott az optimális lakosságszámnak. A háromoldalú felosztás rendszere kiterjedt a termőföldekre is, köz-, templom- és magánterületek kiosztásával.[6][7]
A nevéhez fűződik több, mára elveszett filozófiai értekezés is: „A politikáról”, „A jólétről” és más művek.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Richard Allan Tomlinson – Antony Spawforth: Hippodamus, of Miletus. 2015–12–22. ISBN 978-0-19-938113-5 Hozzáférés: 2025. március 2.
- ↑ Glaeser, Edward (2011), Triumph of the City: How Our Best Invention Makes Us Richer, Smarter, Greener, Healthier, and Happier, New York: Penguin Press, p. 19, ISBN 978-1-59420-277-3
- ↑ Lytton, Edward Bulwer. Athens, its rise and fall : with views of the literature, philosophy, and social life of the Athenian people, 144. o. (1847)
- ↑ a b Hippodamus | Encyclopedia.com. www.encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2025. március 2.)
- ↑ Richard de Bury: PHILOBIBLON. (Hozzáférés: 2025)
- ↑ Михайлов Б. П. Витрувий и Эллада. Основы античной теории архитектуры. — М.: Издательство литературы по строительству, 1967. (oroszul)
- ↑ Гуторов В. А. Античная социальная утопия: Вопросы истории и теории. — Л.: Издательство Ленинградского университета, 1989. — 288 с. — ISBN 5-288-00135-9 (oroszul)
- ↑ Hogan J. C. Hippodamus on the Best Form of Government and Law // The Western Political Quarterly. — University of Utah, 1959. — Vol. 12, no. 3. — P. 763—783. — doi:10.2307/443872. — JSTOR 443872.