Hierapolisz
Hierapolisz | |
Világörökség | |
Hierapolisz főutcájának bejárata | |
Adatok | |
Ország | Törökország |
Típus | Természeti és kulturális helyszín |
Kritériumok | III, IV, VII |
Felvétel éve | 1988 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 37° 55′, k. h. 29° 07′37.916667°N 29.116667°EKoordináták: é. sz. 37° 55′, k. h. 29° 07′37.916667°N 29.116667°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hierapolisz témájú médiaállományokat. |
Hierapolisz (Hierapolis; görögül: Ἱεράπολις, „szent város”, de eredetileg egy Hiera nevű személy városa) egy ősi város közvetlenül Pamukkale mellett Délnyugat-Törökországban, Denizli városától légvonalban 17 km-re északra.
Hierapolisz része az UNESCO világörökségi helyszíneinek; nem tévesztendő össze a szíriai Hierapolisz Bambüké (Mabog) városával.
Pamukkale gyógyvizű forrásait már az i. e. 19. században is használták. II. Attalosz pergamoni király emelt egy templomot a Lükosz-völgyi Hüdrala fölött, amely magjává lett Hierapolisz városának. A várat a IV. Szeleukosz elleni győztes háborúja emlékére emelte. A város neve eredetileg nem a szentség fogalmára utalt, hanem a Pergamont alapító müsziai király feleségének, Hierának a nevét kapta. Hierából hamarosan Hierapolisz lett, amelynek másodlagos jelentése a Szent Város. II. Eumenész idején az uralkodó anyja, Apollónisz volt a város védnöke. III. Attalosz i. e. 133-ban Rómára hagyta országát, így Hierapolisz is római fennhatóság alá került.
A termálvíz aktív szubvulkáni tevékenységhez kötődik, így a város többször romba dőlt és épült újjá. 17-ben, Tiberius idején egy óriási földrengés teljesen lerombolta, és csak 60-ban, Nero alatt kezdődött meg az újjáépítés. A római idők fénykora a 217-ig tartó időszak, amikor például Hadrianus és Caracalla nagy mennyiségben importálták a termálvizet a fürdőikhez. Caracalla ekkor Laodikeiában is nagy fürdőt építtetett.
A város egészen a szeldzsuk hódításokig élénk maradt. Az 1071-es manzikerti csata után háborús hadszíntérré vált, ahol változó sikerrel 1097-ig gyakran cserélt gazdát a terület. II. Ióannész bizánci császár idején épültek az utolsó bizánci létesítmények. Egészen 1210-ig ismét változó fennhatóság volt, míg Gıyaseddin Keyhüsrev végleg el nem foglalta.
Európa minden részéről érkeztek ide a gyógyulni vágyók. Sokan telepedtek le Hierapoliszban és haltak meg itt. A temető hatalmas területen fekszik, rengeteg, kőből emelt síremlékkel, ami miatt kiérdemelte a nekropolisz elnevezést is. A források különlegessége, hogy nagy területen, lépcsőzetesen helyezkednek el.
1534-ben azonban egy újabb földrengés rázta meg a területet, és teljesen lerombolta a várost, mely elhagyatott vidékké vált. Amikor a 20. században újra fölfedezték Pamukkale Pamutkastélyát, a várost feltárták, és egy múzeumot létesítettek a leletek kiállításához. Hierapoliszban találjuk Kleopátra fürdőjét, melyben a legenda szerint maga Kleopátra, az egyiptomi királynő fürdőzött. A forrás fölé épült, márványkővel kirakott ősi uszodában a látogatók is megmártózhatnak.
Jelenleg olasz tudósok dolgoznak a város helyreállításán. Az egykori főutcát övező oszlopokat is ők állították fel újra. A romok között megtekinthetők többek között egy bazilika és egy színház romjai is. A várost övező környék parkosítása és kövezése jelenleg is folyik, melynek célja, hogy megkönnyítsék az egyre növekvő számú turista eljutását Hierapoliszon keresztül Pamukkale medencéihez. 2011-ben egy templomban sírhelyre bukkantak, amely a feltételezések szerint Fülöp apostol nyughelye.
Források
[szerkesztés]- Mustafa Şahin: Pamukkale, Tevhit Kekeç Archeolog, Researcher of the Bergama Museum, Hitit Color Kartpostal San. İstanbul, 2017.
További információk
[szerkesztés]Galéria
[szerkesztés]-
A helyreállított oszlopos út
-
A központi fürdő mellett kiállított tájékoztató térkép az ókori Hierapoliszról
-
A déli városfal
-
A város délnyugati sarkán álló „római kapu”
-
A „római kapu” délnyugatról
-
A Nagy Fürdő előtti park
-
A Nagy Fürdő, vagy Központi Fürdő kívülről
-
Az aréna látképe a város felől
-
A Nagy Fürdő belülről
-
A Nagy Fürdőben talált hatalmas víztároló edények
-
A Nagy Fürdő egykori homlokzati faragványai
-
A Nagy Fürdő bejárata
-
Az aréna látképe a lakóövezet felől
-
Lakóövezet az Apollón-templom és a Nagy Agóra között
-
Lakóházak romjai
-
Sírhely a templomkörzet határán
-
A templomkörzet, háttérben a „Fürdőtemplom”
-
Sírépítmény
-
Szentély
-
Az A18-as sír az északi nekropoliszban
-
A „Fürdőtemplom”
-
A nekropolisz látképe
-
Sírok
-
A 65-ös sír hátsó oldala
-
A 65-ös sír és környéke
-
Gladiátorok sírja
-
109-es sír
-
Jellegzetes közembersír
-
123-as sír
-
A 139-es sír felirata
-
A 163-as sír belseje két szarkofággal
-
A 163-as sír másik helyisége
-
A 163-as sír kívülről
-
Gladiátorok sírja
-
A nekropolisz látképe a város felé nézve
-
A nekropolisz széle később a vándorló hőforrásoké lett