Hibján Samu
Hibján Samu | |
Született | 1864. február 26.[1] Nyíregyháza |
Elhunyt | 1919. január 28. (54 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | ötvösművész |
Sírhelye | Farkasréti temető (10/2-1-46)[2][3] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hibján Samu (Nyíregyháza, 1864. február 26. – Budapest, 1919. január 28.) zománc- és ötvösművész.
Életútja
[szerkesztés]Eleinte aranyművesinas volt, majd elvégezte az iparművészeti iskolsa ötvöstanfolyamát. Ezután dolgozott Bécsben, Salzburgban, Pforzheimben, Münchenben, Berlinben, Brüsszelben, Londonban és Párizsban is. Elsajátította a zománcozás technikáját, s ő javasolta a művészi zománcozás tanításának bevezetését a budapesti iparművészeti iskolában, amelyet 1895-től végül ő oktatott. Művei szép és alapos kivitelű ékszereket, illetőleg franciás ízlésű szecessziós stílusú darabok. pl. Kossuth-serleg (1903); Pázmány-emlékserleg (1905); Ferenc József (koronázási bronz relief, 1913). Művein limoges-i festett zománc és filigránzománc technikát is alkalmazott. Munkáját több külföldi és belföldi éremmel jutalmazták, többek között az 1896. évi millenáris kiállításon nagydíját, az 1902-es torinói nemzetközi iparművészeti kiállításon ezüstérmet, s szintén 1902-ben állami iparművészeti érmet kapott. Ékszereinek tervezői voltak: Foerk Ernő, Háry Gyula, Hirschler Mór, Horti Pál.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon
- Iparművészeti Múzeum