Hiatella arctica
Hiatella arctica | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Eocén - jelen | ||||||||||||||||||||||
![]() Az állat jobboldali héja
| ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Hiatella arctica (Linnaeus, 1767) | ||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Hiatella arctica témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hiatella arctica témájú médiaállományokat és Hiatella arctica témájú kategóriát. |
A Hiatella arctica a kagylók (Bivalvia) osztályának Adapedonta rendjébe, ezen belül a Hiatellidae családjába tartozó faj.
Nemének a típusfaja.
Előfordulása
[szerkesztés]A Hiatella arctica előfordulási területe az Atlanti-óceán. Nyugaton a Jeges-tengertől kezdve Kanada és az Amerikai Egyesült Államok keleti partjai mentén, a Karib-térségen és a Mexikói-öblön keresztül, egészen Brazília legészakibb partjáig található meg. Keleten, szintén a Jeges-tengertől kezdve az Északi-tengeren keresztül, Nyugat-Európa és -Afrika partjáig fordul elő. A Földközi-tengerben és Angola tengervizeiben is vannak állományai.
Ősi faj, amely már az eocén korban megjelent.
Megjelenése
[szerkesztés]A héja általában körülbelül 2,5 centiméteresre nő meg, de 4-5 centiméteres példányokról is tudunk. A két héja nagyjából egyforma méretű és alakú.
Életmódja
[szerkesztés]A vízalatti szirtek, kövek lakója; ezekbe mélyen befúrhatja magát. Az árapálytérségtől egészen a tengerek mélyéig is megtalálható. Táplálékként a vízből szűri ki a szerves részecskéket. A Herrmannella hiatellai nevű evezőlábú rák (Copepoda) a külső élősködője ennek a kagylónak.
Képek
[szerkesztés]-
A természetes élőhelyén
-
a kolóniája
-
Elpusztult állatok
-
héjai
Források
[szerkesztés]- Hiatella arctica (Linnaeus, 1767) WoRMS
- Linnaeus C. (1767). Systema naturae per regna tria naturae: secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Ed. 12. 1., Regnum Animale. 1 & 2. Holmiae, Laurentii Salvii. Holmiae [Stockholm], Laurentii Salvii. pp. 1-532 [1766] pp. 533-1327 [1767]., available online at http://www.biodiversitylibrary.org/item/83650#5
- Danilo, F. & Sandri, G. B. (1856) Elenco nominale dei gasteropodi testacei marini raccolti nei dintorni di Zara. Zara.
- Strøm H. (1768). Beskrivelse over Norske Insecter. Andet Stykke. Det Kongelige Norske Videnskabers Selskabs Skrifter, Kjobenhavn : 4: 313-371, pl. 16, available online at http://www-gdz.sub.uni-goettingen.de/cgi-bin/digbib.cgi?PPN481641912_0004 page(s): 368-369; pl. 16 fig. 24
- Schumacher C.F. (1817). Essai d'un nouveau système des habitations des vers testacés. Schultz, Copenghagen. iv + 288 pp., 22 pls. , available online at http://www.biodiversitylibrary.org/item/81329
- Bosc, L. A. G. (1801). Histoire naturelle des coquilles, contenant leur description, les moeurs des animaux qui les habitent et leurs usages. Deterville, Paris. vol. 1, 343 p.; vol. 2, 330 p.; vol. 3, 292 p.; vol. 4, 280 p.; vol. 5, 255 p., 1 table, 44 plates., available online at http://www.biodiversitylibrary.org/bibliography/10436
- Turton W. (1822). Conchylia dithyra Insularum britannicarum. The bivalve shells of the British Islands. M.A. Natali, London, & Combe and son, Leicester. xlvii + 279 p., 20 pl., available online at http://books.google.es/books?id=PjMOAAAAMAAJ