Hesperornis
Hesperornis | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: késő kréta | ||||||||||||||||
A Hesperornis madárnem rekonstruált képe
| ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Fosszilis | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Hesperornis témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hesperornis témájú kategóriát. |
A Hesperornis a madarak (Aves) osztályának a Hesperornithiformes rendjébe, ezen belül a Hesperornithidae családjába tartozó nem.
Rendszerezés
[szerkesztés]A nembe az alábbi fajok tartoznak:
- Hesperornis bairdi
- Hesperornis chowi
- Hesperornis crassipes
- Hesperornis gracilis
- Hesperornis macdonaldi
- Hesperornis mengeli
- Hesperornis regalis
- Hesperornis rossicus régebben Hesperornis rossica
Tudnivalók
[szerkesztés]A Hesperornis 80-65 millió évvel élt ezelőtt, a késő kréta korban.
A Hesperornis 1,8 méter magas, vékony tollas teste volt.[1] Hosszú lábai úszóhártyában végződtek. A madár szárnya kis méretű volt, amelyet merülés közben irányváltoztatáshoz használt. Hosszú állkapcsában sok kis fog ült. A madár ragadozó életmódot folytatott, táplálkozva halakkal, ammoniteszekkel és ősi fejlábúakkal.
A Hesperornis a meleg vizeket kedvelte, a szárazra csak szaporodási célból jött ki. Mivel a szárazon alig tudott járni, könnyű zsákmány volt, ezért a fészkelő helyeket elérhetetlen szikla kiszögeléseken alapította. A költő kolóniákban nagy számban gyűltek össze.
A Hesperornis ideje legnagyobb részét a vízfelszínén úszva töltötte. Nagy távolságokat volt képes megtenni úszva és hullámon „utazva”. Úszás közben gyors volt. Rövid merülései során könnyen elkapta a mellette elhaladó halakat és más vízi állatokat. A lábai nem tudták fenntartani a testét a szárazon, ezért hason csúszott amikor a fészkéhez ment. Mivel képtelen volt repülni vagy járni, jól kellett figyeljen az ellenségekre. A madarat cápák és plioszauruszok vadászták a tengerben, míg a szárazon dinoszauruszok és pteroszauruszok fenyegették az életét.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Perrins, Christopher. Birds: Their Lifes, Their Ways, Their World. Pleasantville, NY, US: Reader's Digest Association, Inc., 165–166. o. [1979] (1987). ISBN 0895770652
Források
[szerkesztés]- BBC-Science&Nature-Sea monsters facts
- Thomson, Keith Stewart. The Legacy of the Mastodon: The Golden Age of Fossils in America. Yale University Press (2008). ISBN 0-300-11704-3
- Wallace, David Rains. The Bonehunters' Revenge: Dinosaurs, Greed, and the Greatest Scientific Feud of the Gilded Age. Houghton Mifflin Books (1999). ISBN 0-618-08240-9
- Everhart, M.J. (2012): Oceans of Kansas: Hesperornis regalis Marsh 1872 – Toothed marine birds of the Late Cretaceous seas Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. Version of 2012-September-19.
- Everhart, M.J. 2011. Rediscovery of the Hesperornis regalis Marsh 1871 holotype locality indicates an earlier stratigraphic occurrence. Kansas Academy of Science, Transactions 114(1-2):59-68.