Hertzka Tivadar
| Hertzka Tivadar | |
.jpg) | |
| Született | Pest |
| Elhunyt | 1924. október 22. (79 évesen)[1][2][3][5] Wiesbaden[6] |
| Állampolgársága | osztrák–magyar |
| Foglalkozása |
|
.jpg){kind=small} | |
| Hertzka Tivadar aláírása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hertzka Tivadar, másképp Theodor Hertzka (Pest, 1845. július 14.[7] – Wiesbaden, 1924. október 22.) magyar-osztrák író, újságíró, közgazdasági író.
Élete
[szerkesztés]Konzervatív zsidó családban született Pesten. Szülei Hertzka Móric és Holländer Rozália voltak.[8] Tanulmányait budapesti és bécsi egyetemeken végezte. Élete nagy részét újságíróként külföldön – főként Ausztriában – töltötte. 1872-től 1880-ig a Neue Freie Presse közgazdasági rovatát vezette. 1880-ban megalapította a Wiener Allgemeine Zeitungot, melynek főszerkesztője volt. 1889-től a Zeitschrift für Staats- und Volkswirtschaft című államtudományi és közgazdasági szemlét szerkesztette. Az 1890-es évek végén visszatért a magyar fővárosba. 1901-től a Magyar Hírlap főszerkesztője lett. Érdeklődést keltett az 1890-ben megjelent Freiland, ein soziales Zukunftsbild című Kelet-Afrikában játszódó utópisztikus regénye, amelyben a társadalmi problémák megoldására a föld államosítását javasolta. Gondolait továbbformálta következő könyvében, mely az Eine Reise nach Freiland címet viselte. A két könyv hatására számos Freiland-egyesületet alapítottak, amikben arisztokraták és munkások egyaránt részt vettek. 1894-ben híveinek támogatásával százötvenhat tagból álló "Szabadföld"-expedíció indulhatott Afrikába, de az angol hatóságok megakadályozták letelepedésüket. Az első világháborút követően Wiesbadenben telepedett le.
Főbb művei
[szerkesztés]- Währung und Handel (Bécs, 1876)
- Die Gesetze der Handelspolitik (Leipzig, 1880)
- Das Personenporto (Bécs, 1885, A vasutaknál az egységes olcsó személyszállítást eszközölő javaslata.)
- Die Gesetze der sozialen Entwicklung (Leipzig, 1886)
- Das Wesen des Geldes (Leipzig, 1887)
- Das internationale Währungsproblem und dessen Lösung (Leipzig, 1892)
- Eine Reise nach Freiland (Leipzig, 1893)
- Szabadföld (Budapest, 1893)
- Wechselkurs und Agio (Wien, 1894)
- A bimetallizmus és az agrárok Ausztria-Magyarországon (Budapest, 1896)
- Az emberi gazdaság problémái (Budapest, 1897)
- Das soziale problem (Berlin, 1912)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 179/1845. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése az eperjesi izraelita hitközség házassági akv. 1/1844. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 359. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Online elérés
- Gerhard Stavenhagen: Hertzka, Theodor. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 8, Duncker & Humblot, Berlin, 1969. Online elérés