Ugrás a tartalomhoz

Herke Sándor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herke Sándor
Született1882. szeptember 18.
Csongrád
Elhunyt1970. december 15. (88 évesen)
Szeged
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásavegyészmérnök
KitüntetéseiKossuth-díj (1955)
SírhelyeSzeged Belvárosi temető (X/ díszsírhely 64)[1]
SablonWikidataSegítség

Herke Sándor (Csongrád, 1882. szeptember 18.Szeged, 1970. december 15.) vegyészmérnök, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora (1961), Kossuth-díjas (1955).

Életrajza

[szerkesztés]

Herke Sándor 1882. szeptember 18-án született Csongrádon. A budapesti műegyetemen szerzett oklevelet 1906-ban. Első munkahelye a magyaróvári Növénytermesztési Kísérleti Állomáson volt, ahol növénytáplálkozási és trágyázási kérdésekkel foglalkozott, kidolgozta a sörárpa értékbírálatát. 1924-ben a földművelésügyi minisztérium megbízta a szegedi Talajtani Kísérleti Intézet létrehozásával és vezetésével. 1947-ben az Agrártudományi Egyetem Keszthelyi Osztályán volt egyetemi tanár. 1948-ban betegsége miatt nyugdíjba ment. 1970-ig, haláláig a szikes talajok kutatásával és termővé tételével foglalkozott. Kidolgozta a rizstermesztés agrotechnikáját, a meszes-szódás szikesek talajjavítását. Kutatási eredményeit 173 dolgozatban adta közre.

88 évesen, 1970. december 15-én halt meg Szegeden.

Munkái

[szerkesztés]
  • A hazai szikestalajok hasznosításának gazdaságossági kérdései (Budapest, 1938)
  • Szikjavítási kérdések (Budapest, 1951)
  • A Duna-völgy szikeseinek javítása és hasznosítása (Budapest, 1957)
  • Hidrológiai viszonyok szerepe a Duna–Tisza közötti szikesek keletkezésében (Budapest, 1962)

Források

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981
  • Agrokémia és Talajtan (1970. 4. szám): Herke Sándor

További információk

[szerkesztés]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  1. https://epa.oszk.hu/01600/01609/00035/pdf/MFME_EPA01609_2001_irod_190-212.pdf