Herelégy

Herelégy
	Közönséges herelégy (Eristalis tenax) réti bakszakáll (Tragopogon pratensis) virágán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Kétszárnyúak (Diptera);
Alrend:	Légyalkatúak (Brachycera);
Alrendág:	Valódilégy-alakúak (Muscomorpha);
Tagozat:	Homlokrés nélküli legyek (Aschiza);
Öregcsalád:	Zengőlegyek (Syrphoidea);
Család:	Zengőlégyfélék (Syrphidae);
Alcsalád:	Herelégyfélék (Eristalinae);
Nemzetség:	Herelégy-rokonúak (Eristalini);
Alnemzetség:	Eristalina;
Nem:	Herelégy (Eristalis); Latreille, 1814
Fajok
	szövegben
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Herelégy témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Herelégy témájú kategóriát.

A herelégy (Eristalis) a zengőlegyek (Syrphoidea) öregcsaládjában a névadó zengőlégyfélék (Syrphidae)család herelégyfélék (Eristalinae) alcsalád névadó neme.

Származása, elterjedése

Fajai főleg az északi faunabirodalom holarktikus faunaterületén (Holarktisz) terjedtek el. Magyarországon eddig egy tucat fajt gyűjtöttek, és várható néhány további előkerülése is.

Megjelenése, felépítése

Közepes vagy annál nagyobb (9–14 mm-es) zengőlégy. Az egyes fajok külseje méhekére, illetve poszméhekére emlékeztet. Szárnyának R1 sejtje zárt, r4+5 ere erősen hajlott.

Életmódja, élőhelye

„Pocikféreg” jellegű lárvája rothadó növényi törmelékekben, szerves anyagokban gazdag, iszapos vizekben, pöcegödrökben, néha faodvak vizében fejlődik. Az imágó többnyire viráglátogató.