Henszelmann Frigyes

Henszelmann Frigyes
Született	1925. október 22. Budapest
Elhunyt	1990. július 16. (64 évesen) Veszprém
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	kémikus vegyészmérnök
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1943–1947)
Sablon • Wikidata • Segítség

Henszelmann Frigyes (Budapest, 1925. október 22. – Veszprém, 1990. július 16.) magyar vegyészmérnök, tanszékvezető egyetemi docens, a kémiai tudományok kandidátusa (1968). Tagja volt a Magyar Kémikusok Egyesülete Választmányának és a Veszprém megyei csoportja elnökségének, valamint a MTESZ Veszprém Megyei Szervezete elnökségének.

Életpályája

Középiskolai tanulmányainak I-IV. osztályát a miskolci Fráter György Gimnáziumban, V.-VIII. osztályát a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte el 1943-ban. 1943–1947 között a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki osztályának volt hallgatója; vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1945–1947 között a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Osztály Kémiai Technológiai Tanszékének gyakornoka, 1947–1950 között tanársegéde volt. 1950–1953 között a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet (NEVIKI) Szilikátkémiai Osztályának tudományos segédmunkatársa volt. 1952–1954 között a Veszprémi Vegyipari Egyetem Szilikátkémiai Tanszékének egyetemi adjunktusa volt félállásban. 1953–1954 között a Szervetlen Kémiai Osztály tudományos munkatársa volt. 1954–1963 között a Kémiai Technológia Tanszékének egyetemi adjunktusa, 1964–1968 között tanszékvezető egyetemi docense, 1964–1967 között a tanszék vezetője volt. 1959–1962 között a MTA-TMB önálló aspiránsaként tevékenykedett. 1962-ben Londonban a Vegyészmérnöki Tudományok Európai Szövetségének 3. Kongresszusán, 1964-ben Varsóban a 35. Nemzetközi Ipari Kémiai Kongresszuson és 1967-ben Eindhovenben a Nemzetközi Fluidizációs Kongresszuson is részt vett. 1968–1990 között a Szilikátkémiai Tanszék egyetemi docense volt.

Munkássága

A Nehézvegyipari Kutató Intézetben a hazai bauxitok hidrálására vonatkozó laboratóriumi, majd üzemi kísérleteiben működött közre. A szilikátkémiai osztályon elsősorban a hazai kohósalakok cementipari felhasználásával foglalkozott (1952). A szervetlen kémiai osztályon a szuperfoszfát utóérlelését vizsgálta üzemi kísérletekkel. A Veszprémi Vegyipari Egyetem kémiai technológiai tanszékén elsősorban szervetlen pigmentek előállításának kémiájával és azok technológiai problémáival foglalkozott. Munkáiról több hazai és külföldi kongresszusokon is beszámolt. Részt vett a timföldgyári aluminátlúgokból történő galliumkinyerés új, roncsolásmentes elektrokémiai módszerének laboratóriumi és félüzemi kidolgozásában, valamint üzemi megvalósításában. A szervetlen savipari katalitikus folyamatok közül foglalkozott a hidrogén-cianid Andrussow-féle előállítási eljárásának laboratóriumi, valamint összehasonlító gazdasági vizsgálatával. Szakmai munkásságát több mint 30 közlemény, könyv, szabadalom és 20 előadás jelzi.

Családja

Szülei: Henszelmann Aladár (1889–1943) főorvos és Tirscher Edit (1894–1970) voltak. 1950-ben házasságot kötött Ferjentsik Valéria könyvelővel. Két fiuk született: István (1951–) és Imre (1953–).

Sírja a veszprémi Vámosi úti temetőben van.

Művei

• Kohósalak cementipari felhasználása (Építőanyag, 1952)
• Hazai kohósalakjaink vizsgálata cementipari felhasználhatóság szempontjából (Veszprém, 1951)
• Kohósalakok cementipari felhasználása és a kohócementek salaktartalmának meghatározása (NEVIKI Közleményei, 1952)
• Szilikátipari vizsgálatok. I–II. kötet (Bereczky Évával, Tamás Ferenccel; Budapest, 1953–1954)
• Ciánhidrogén előállítása metán, ammónia és levegő gázelegyből (De Jonge Jánossal, Szigeti Györggyel; Magyar Kémikusok Lapja, 1958)
• Kalciumkarbid hidrofobizálása (Veszprém, 1958)
• Adatok a krómoxidzöld festék előllításához. – Krómoxidzöld előállítása nagynyomáson (A Veszprémi Vegyipari Egyetem Közleményei, 1958)
• Szemcsék granulálása fluidizált rétegben (Blickle Tiborral; Veszprém, 1962)
• Alumináltlúgból történő elektrolitikus galliumkinyerés módszerei. – Bárium-szulfát redukálása generátorgázzal, fluidizált rétegben (A Veszprémi Vegyipari Egyetem Közleményei, 1963)
• A Veszprémi Vegyipari Egyetem Kémiai Technológiai Tanszékének pigmentkutatásai (Polinszky Károllyal; Kolorisztikai Értesítő, 1965)
• Szervetlen pigmentszuszpenziók vízoldható sótartalmának eltávolítása fluidizációs eljárással (Kandidátusi értekezés; Veszprém, 1967)
• Szilikátkémiai technológia (Egyetemi jegyzet; Veszprém, 1976)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Névpont.hu
• Veszprém megyei életrajzi lexikon
• Tudósnaptár

További információk

• A Veszprémi Vegyipari Egyetem jubileumi évkönyve. 1949–1974. Szerkesztette: Schultheisz Zoltán (Veszprém–Budapest, 1975)
• Halálhír (Magyar Nemzet, 1990. július 20.)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
• Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8