Hendrich Antal
| Hendrich Antal | |
| Született | 1878. május 15. Cegléd[1] |
| Elhunyt | 1960. június 25. (82 évesen)[2][3] Budapest[2][1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hendrich Antal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hendrich Antal (Cegléd, 1878. május 15. – Budapest, 1960. június 25.) magyar építész.
Élete
[szerkesztés]
.jpg)
Parasztcsaládból származott, édesapja szőlősgazda volt.[4] A budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat és ott is kapott diplomát. 1905-től 17 éven keresztül a Fővárosi Iparrajziskolában tanított építészeti és díszlakatosi tantárgyakat. Emellett 1906-ban építészirodát nyitott,[5] és több épületet is tervezett.[6] Jelentős alkotása az Ivánci római katolikus templom. A templom építésénél Hendrich a népies stílust követte, mintaképe a Kós Károly-féle Zebegényi római katolikus templom volt.[7][8] Ismertek festményei is.[4]
Tagja volt a Mérnökegyletnek és a Mérnöki Kamarának is.[6]
Leánya Hendrich Edmée, veje Pétery János (1892–1975) volt.[9]
Ismert épületei
[szerkesztés]- 1911–1914: Szent Miklós-templom, Ivánc[6][7]
- 1917–1922: Star Filmgyár,[5][6] Budapest, Pasaréti út 122-124.[10]
- 1924: Yacht Klubház, Balatonalmádi[5][6]
- 1930: dr. Knob Sándor, a GyOSz főtitkárának villája, Budapest, Berkenye-utca 13. (akkori címén BErkenye utca 11.) (ld. Építőmesterek Lapja / A Munkaadó, 1930 (17. évfolyam, 1-52. szám)1930-05-07 / 19. szám)
- 1931: villa, Budapest, Dezső utca 2. (a házon emléktábla őrzi a tervező nevét)[11][12]
- 1934: lakóház, Budapest, Fészek utca 4. („nyereményház”)[13]
- 1938: Sziklakápolna, Zebegény, Szőnyi István út 9.[14]
- 1946: villa, Budapest, Pasaréti út 67.[15]
- villa, Budapest, Fillér-utca 15.[16]
- Budapest, Fillér-utca 21/b.[16]
- Véghelyi Dezső postafőigazgató villája, Budapest, Fillér-utca 21/c.[5]
- dr. Beck Károly kúriai bíró villája, Budapest, Lorántffy Zsuzsanna-utca 12.[5]
- Glatz József villája, Budapest, Vérhalom-utca 28.[5]
- dr. Heyduck Ödön és Gyula családi háza, Budapest, Márvány-utca 3/a.[5][17]
- dr. Deér Endre és családja villája, Budapest, Bakator-utca 5—7.[5][17]
- dr. Kemény Gyula és Kamik Gyula villái, Budapest, Bánffy-utca[5]
- bérházak, Budapest[5][6]
- japán követség rezidenciája (fiával, Hendrich Ervinnel közös munka)[4]
1927-ben átépítette a Bristol Szállodát.[18]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b https://ivanc.hu/hu/civil-elet/ivanci-romai-katolikus-egyhazkozseg/
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 14.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2023. április 14.)
- ↑ a b c https://mhk.szofi.net/csarnok/h/hendrich.htm
- ↑ a b c d e f g h i j Szentmiklóssy, i. m., 668. o.
- ↑ a b c d e f https://ivanc.hu/hu/civil-elet/ivanci-romai-katolikus-egyhazkozseg/
- ↑ a b https://miserend.hu/templom/2266
- ↑ http://ivancertektar.hu/szent-miklos-romai-katolikus-templom/
- ↑ https://www.betekinto.hu/sites/default/files/betekinto-szamok/2014_3_sz_kovacs.pdf
- ↑ https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/star-filmgyar-es-filmkereskedelmi-rt
- ↑ https://muemlekem.hu/muemlek/show/19427
- ↑ https://www.meselohazak.hu/villa-bekeidokbol-dezso-utca-3/
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszabadsag_2011_10/?query=%22Hendrich+Antal%22&pg=290&layout=s
- ↑ https://www.zebegeny.hu/latnivalok-zebegenyben-es-a-kornyeken/
- ↑ https://www.darabanth.com/hu/gyorsarveres/341/kategoriak~Mutargy-papirregiseg-egyeb/Nyomtatvanyok~500029/1946-Hendrich-Antal-muepitesz-tanar-altal-a-Pasareti-ut-67-szamra-tervezett-bervilla-terv~II1917965
- ↑ a b Szentmiklóssy, i. m., 299. o.
- ↑ a b Szentmiklóssy, i. m., 298. o.
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/ArsHungarica_1989/?query=%22Hendrich+Antal%22&pg=210&layout=s
Források
[szerkesztés]- https://ivanc.hu/hu/civil-elet/ivanci-romai-katolikus-egyhazkozseg/
- (szerk.) Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona 1919–1930. A magyar legujabb kor története, A Magyar Feltámadás Lexikona Kiadása, Budapest, 1930 (2. kiadás: Budapest, 1932) Hendrich Antal
Egyéb irodalom
[szerkesztés]- (szerk.) Lőrinczi Zsuzsanna: Vidéki építészeti kalauz. Magyarország vidéki építészete a 20. században, 6B Építész Bt., Budapest, 2002, ISBN 963-204-378-2