Heimaey
| Heimaey | |
 | |
| Légifelvétel a szigetről | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Izland |
| Legnagyobb település | Vestmannaeyjabær |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4086 fő |
| Vestmannaeyjabær népessége | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Atlanti-óceán |
| Szigetcsoport | Vestmannaeyjar |
| Terület | 13,4 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 283 m |
| Legmagasabb pont | Heimaklettur |
| Időzóna | UTC±00:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Heimaey
Pozíció Izland térképén
| |
 é. sz. 63° 25′, ny. h. 20° 17′63.416667°N 20.283333°WKoordináták: é. sz. 63° 25′, ny. h. 20° 17′63.416667°N 20.283333°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heimaey témájú médiaállományokat. | |
A Heimaey a Vestmannaeyjar szigetcsoport legnagyobb és egyetlen lakott tagja, Izlandtól délre található az Atlanti-óceánban. Az Izlandot létrehozó vulkáni vonalnak a jelenkorban legaktívabb szakasza felett fekszik, ezen a szigeten tört ki az Eldfell tűzhányó 1973-ban. A szigettől délre helyezkedik el az 1963-ban született Surtsey vulkán-szigete, északra, pedig, az izlandi szárazföld szélén, az Eyjafjallajökull gleccser-vulkán, ami 2010-ben az európai légi forgalom leállását okozta. A szigeten van az egész szigetcsoport egyetlen települése, Vestmannaeyjabær, azaz a „Vestmanna-szigetek városa”.
Elnevezése
[szerkesztés]A sziget izlandi nevének jelentése „hazai” vagy „otthoni” sziget. A kikötő bejáratánál álló hatalmas hegyrög, a Heimaklettur neve is „hazai sziklát” jelent. A hegycsúcs jó navigációs segítséget jelentett már a korai időkben is a viharos, ködös időjárással küzdő hajósoknak.
Földrajza
[szerkesztés]A sziget északi oldalán álló hegyek, „sziklák”, köztük a Heimaklettur, a sziget legmagasabb csúcsa, mintegy 10-12 ezer évvel ezelőtt emelkedtek ki a tengerből. A sziget déli része, a Helgafell vulkánnal 5-6000 évvel ezelőtt alakult ki. A déli rész és az északi szirtek között jött létre az a mély öböl, természetes kikötő, ami a sziget gazdasági jelentőségét adja. Itt van annak a halászflottának a bázisa, ami a környező tengerrészek rendkívül gazdag halállományát aknázza ki. Az Eldfell 1973-as kitörése egy ideig azzal veszélyeztetett, hogy elzárja a kikötőt, és így megfosztja gazdasági létalapjától a sziget lakosságát. Végül azonban a kikötő bejárata csak beszűkült, és így az még védettebbé vált az itt oly gyakori nagy viharoktól.
Története
[szerkesztés]
Források
[szerkesztés]- ↑ Árni: Árni Gunnarson. Volcano – Ordeal by Fire in Iceland's Westmann Islands. Reykjavík: Iceland Review (1973)
- Aðalskipulag Vestmannaeyja, 2004-2014, 4. tillaga (22/10/2004) (izlandiul)
