Heidzsó-kjó
Heidzsó-kjó | |
Alapítás | 710. április 13. |
Megszűnés | 784. december 27. |
Ország | Japán |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 34° 41′ 28″, k. h. 135° 47′ 41″34.691111°N 135.794722°EKoordináták: é. sz. 34° 41′ 28″, k. h. 135° 47′ 41″34.691111°N 135.794722°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Heidzsó-kjó témájú médiaállományokat. |
Heidzsó-kjó(平城京) Japán fővárosa a késő Nara vagy más néven Tempjó-korszak idején 710-től 784-ig. Heidzsó-kjó kerületeit a mai Nara foglalja el. Nemcsak az állam központja volt, de az Ázsiát átszelő selyemút keleti kikötője is. A város építményei közül nyolc napjainkban az UNESCO világörökség listáján is szerepel, „az ősi Nara történelmi műemlékei” néven.
Heidzsó-kjó jellegzetessége
[szerkesztés]
A késői Nara-korszak építészetének sok eredménye közül természetesen az új császárváros felépítését kell első helyen említenünk. Genmei császárnő (元明天皇707-715)áttelepítteti a fővárost Fudzsivaraból Heidzsó-kjóba. Akárcsak Fudzsivara városánál, Heidzsó-kjó építésekor is a kínai Tang-dinasztia egykori fővárosa, Csangan (mai Hszian) szolgált mintául, amely Saanhszi tartományban a Vei-folyó mellett terül el. A város egész területét sakktáblaszerűen, a négy égtáj felé egyenes vonalban haladó utcákra osztották fel. Az észak-déli irányú, hatvan méter széles főútvonal északi végében állt a császári palota, amely fő- és melléképületeivel egy négyzetkilométeres területet foglalt el. A város hajdani kiterjedése kelet-nyugat irányban 4.2, észak-dél irányban 4.7 kilométer volt, körülbelül feleakkora, mint mintaképe Csangan. Egész területe nem volt beépítve, a négyszögletes térségben nagy szántóföldek maradtak.
Templomok
[szerkesztés]Az új császárvárosban nagy templomegyüttesek épültek fel gyorsan, egymás után. Ehhez hozzájárult, hogy Sómu császár államvallássá tette a buddhizmust és 741-ben megparancsolta, hogy minden tartományban hivatalos templomot kell építeni. Így lett Heidzsó-kjónak a Tódaidzsi, mely az egyes tartományok templomai fölött álló, legfőbb templom funkcióját töltötte be a főváros északkeleti részében. Más templomokat, ahogyan a Jakusidzsit is áttelepítettek, így a fővárosban 720-ban állítólag már 48 templom állt. Néhány buddhista templom Heidzsó-kjóban, melyek a Heidzsó Palotával együtt az UNESCO világörökség listáján is szerepelnek:
- Daiandzsi 大安寺
- Jakusidzsi 薬師寺
- Kófukudzsi 興福寺
- Gangódzsi 元興寺
- Szuzakumon 朱雀門
- Szaidaidzsi 西大寺
- Tódaidzsi 東大寺
- Daigokuden 大極殿
1300. évforduló
[szerkesztés]2010-ben ünnepelte 1300. évfordulóját az egykori japán főváros, valamint erre az alkalomra készült el a Daigokuden (大極殿) felújítása is. Április 24-től november 7-ig tartott az ünnepi műsor, melynek többek között részét képezte a Hikari no kairó (光の回廊) elnevezésű gyertya és LED fényű díszkivilágítás.
Források
[szerkesztés]- 1300th Anniversary of Nara Capital
- ロウソクの灯りが美しい『飛鳥光の回廊2010』@明日香村
- Itō Nobuo, Maeda Taiji, Miyagawa Torao, Yoshizawa Chū: Japán művészet, Corvina Kiadó, Budapest, 1980
Hivatkozások
[szerkesztés]- Martin, John H.. Nara: A Cultural Guide to Japan's Ancient Capital (angolul). Tuttle Publishing, 11–14. o. (1993). ISBN 0-8048-1914-9
- (angolul) Nara (Heijô-kyô) — The Capital of Japan in the 8th Century
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]