Hegyi törpepapagáj

Hegyi törpepapagáj
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Öregcsalád:	Papagájszerűek (Psittacoidea);
Család:	Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae);
Alcsalád:	Törpepapagáj-formák (Agapornithinae);
Nem:	Agapornis;
Faj:	A. taranta;
Tudományos név
	Agapornis taranta; Stanley, 1814
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hegyi törpepapagáj témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi törpepapagáj témájú médiaállományokat és Hegyi törpepapagáj témájú kategóriát.

A hegyi törpepapagáj (Agapornis taranta), korábban Taranta törpepapagáj, a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába tartozó faj.^[1]

Megjelenése

Testhossza 16 centiméter. A hím homloka, a kantárja, a szemgyűrűje vörös. Háta zöld, a szárnyfedői, a kézevezői sötétbarnák, a karevezők zöldek. A farka zöld, a tollak csúcsa előtt fekete keresztsáv látható, a hasa zöld. Az írisze barna, a csőre sötétvörös, a lába szürke. A tojón a fej vöröse hiányzik, a szemgyűrű almazöld. A fiókák a tojóra hasonlítanak. A fiatal hímek fejecskéjén az első néhány vörös toll már a 3-4 hónapos korban megjelenik. A teljes kiszínesedés 8-10 hónapos korban következik be. Hívóhangja éles cirrt-cerrk vagy kri-kri-krik. Néha éjjel is csicseregnek.^[2]

Elterjedése

Etiópia hegyein 1500–3000 méter magasságban él. 8–10 fős csapatokban tanyáznak, s kerülik az emberi településeket.

Életmódja

Tápláléka magokból, rügyekből és levelekből áll.^[2]

Szaporodása

Fészekanyag gyanánt szívesen használ száraz leveleket, fűzfakérget, amelyeket a nyak-, a fartő- és a szárnytollai között szállítja fészekhelyére. A fészekalja 3–6 tojásból áll, a költési idő 24 nap, a fészkelési idő 6–7 hét.

Jegyzetek

↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. [2023. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ ^a ^b Romhányi, Attila. Papagájkedvelők kézikönyve. Gazda Kiadó, 237. o. (2003). ISBN 963 7445 49 8

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Olah2022-1] Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. [2023. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[Romhanyi_2003-2] Romhányi, Attila. Papagájkedvelők kézikönyve. Gazda Kiadó, 237. o. (2003). ISBN 963 7445 49 8

[1]

[2]