Hegyi paka

Hegyi paka
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Csoport:	Glires;
Rend:	Rágcsálók (Rodentia);
Alrend:	Sülalkatúak (Hystricomorpha);
Alrendág:	Hystricognathi;
Részalrend:	Caviomorpha;
Öregcsalád:	Cavioidea;
Család:	Pakafélék (Cuniculidae); Miller & Gidley, 1918
Nem:	Cuniculus; Brisson, 1762
Faj:	C. taczanowskii;
Tudományos név
	Cuniculus taczanowskii; Stolzmann, 1865
Szinonimák
	Agouti taczanowskii (Stolzmann, 1865); Cuniculus andina (Lönnberg, 1913); Cuniculus sierrae (Thomas, 1905);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hegyi paka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi paka témájú kategóriát.

A hegyi paka (Cuniculus taczanowskii) vagy régebbi nevén (Agouti paca) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül pedig a pakafélék (Cuniculidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos. Élőhelye a hegyvidékek és mocsarak.

Megjelenése

A hegyi pakák nagy testű rágcsálók, emlékeztetnek egy túlméretezett tengerimalacra, testtömege 9 kg, testhossza 70 cm. A nőstények némileg kisebbek, mint a hímek. Rövid lábaik és kerek testűk van nagy fejjel és szemekkel. A szőrzete a vörösesbarnától a csokoládébarnáig terjed 2-7 fehér folttal. A kölykök ezzel a szőrzettel jönnek világra. A hegyi pakák valamivel kisebbek rokonfajánál a pettyes pakánál.

Életmódja

A hegyi paka éjjel aktív magányos állat. Üregben tölti a nappalt. A hegyi pakák opportunista gyümölcsevők. Elsősorban gyümölcsökkel és mogyorókkal táplálkozik. Néha eszik kis magvakat. Természetes ellenségei a jaguár és az óriáskígyó, a hegyi paka jó úszó, a ragadozó elől a vízbe vagy az üregébe menekül. Körülbelül 12,5 évig él.

Szaporodása

A hegyi paka monogámfaj, bár a hím és a nőstény egyedül élnek. A párok különböző üregekbe élnek, melyeket általában közelebb mennek hozzá. A faj párzásáról keveset tudunk. A vemhesség 118 napig tart, ennek végén 1 kölyök jön világra, ritkán ikrek is születnek. Úgy mint a többi emlősállat, a nőstény hegyi paka szoptatja kölykeit. Az apai gondoskodás nem ismert a hegyi pakák esetében.

Természetvédelmi állapota

Bár a hegyi paka még nem veszélyeztetett faj, vadásznak rá és az élőhelye is csökkenőben van.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. március 25.)
Animal Diversity Web
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap