Hegyi erszényespele
Hegyi erszényespele | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett | ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Burramys parvus (Broom, 1896) | ||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Hegyi erszényespele témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi erszényespele témájú kategóriát. |
A hegyi erszényespele (Burramys parvus) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágához, ezen belül a Diprotodontia rendjéhez és az erszényespele-félék családjába tartozó Burramys nem egyetlen élő faja.
Elterjedése
[szerkesztés]Délkelet-Ausztrália havasain él. Két kis méretű populációja ismert, az egyik Új-Dél-Wales délkeleti részén, a másik Victoria keleti részén. Kifejezetten hegyvidéki faj 1500 és 1800 méteres tengerszint feletti magasságban fordul elő. Ausztrália egyetlen kifejezetten hegyvidéki erszényes állata.
Megjelenése
[szerkesztés]Kis méretű, egérszerű megjelenésű erszényesfaj. Testhossza 10-13 centiméter, farokhossza 13-16 centiméter, súlya 30-60 gramm. Sűrű bundája szürkésbarna színű. Tavasszal, a hormonszint megváltozásakor a szaporodó hímek bundája rozsdavörös.
Életmódja
[szerkesztés]A nőstény hegyi erszényespele akár 12 évig is élhet, háromszor annyi ideig mint a hím. Továbbá a hegyi erszényespele akár hat hónapig is képes téli álmoz aludni.
Szaporodása
[szerkesztés]A nőstény két heti vemhesség után akár nyolc kölyöknek is életet adhat, de csak a legerősebb négy éri meg a felnőttkort.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]A fajt először kövület formájában ismerte meg a tudomány. Megkövült maradványaira az 1950-es években találtak rá. 1966-ban egy síkunyhó közelében elfogtak egy ismeretlen erszényes fajt, amelyről meglepő módon kiderült, hogy azonos a hegyi erszényespele megkövült maradványaival. 1995-ben már fogságban szaporították. 2000-ben a Mount Blue Cow hegységben a házi macskák majdnem teljesen kiirtották a fajt. 2003-ban az erdőtüzek nagy kárt okoztak élőhelyében.
A faj fennmaradása szempontjából igen problémás, hogy élőhelyei egy olyan vidéken fekszenek, mely igen keresett síparadicsom. A faj teljes elterjedési területe (a két egymástól elkülönült populáció területét összeadva) nem több, mint 10 km2. A faj teljes egyedszámát 2600 egyed körüli mennyiségre becsülik. A Természetvédelmi Világszövetség a fajt a „kihalóban” kategóriába sorolja. Még ma is eltökélten próbálják megmenteni a hegyi erszényespelét.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bergbilchbeutler című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. május 8.)