Hegyi asztrild
Hegyi asztrild | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A hím
| ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Cryptospiza salvadorii Reichenow, 1892 | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Hegyi asztrild témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi asztrild témájú kategóriát. |
A hegyi asztrild (Cryptospiza salvadorii) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a díszpintyfélék (Estrildidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Anton Reichenow német ornitológus írta le 1892-ben.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Cryptospiza salvadorii kilimensis Moreau & W. L. Sclater, 1934
- Cryptospiza salvadorii ruwenzori W. L. Sclater, 1925
- Cryptospiza salvadorii salvadorii Reichenow, 1892[2]
Előfordulása
[szerkesztés]Afrika középső és keleti részén, Burundi, Dél-Szudán, Etiópia, Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ruanda, Szudán, Tanzánia és Uganda területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenés
[szerkesztés]Testhossza 11 centiméter.[5] A hím feje sötét olajzöld, a hát és a farcsík piszkosvörös, a szárny fekete, a szárnyfedők vöröses árnyalatúak, a farktollak feketék, a torok és az áll sárgásbarna. A mell és a has olajzöld, a hasoldalak sötétvörös színűek A csőr fekete, a láb sárgásbarna. A szem sötétbarna, vöröses szemgyűrűvel. A tojó a hímhez hasonló, de a testoldalakon kevesebb a piros szín.
Életmódja
[szerkesztés]Fűmagvakkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. december 28.)
- Vargha Béla. Szövőpintyek-díszpintyek. Natura (1984). ISBN 963-233-107-9