Heczendorfer László

Heczendorfer László
Született	1933. október 4. Cegléd
Elhunyt	2018. október 16. (85 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	ipari formatervező belsőépítész
Iskolái	Magyar Ipar­művészeti Főiskola (–1957)
Kitüntetései	Munkácsy Mihály-díj (1968)
Sablon • Wikidata • Segítség

Heczendorfer László (Cegléd, 1933. október 4. – Budapest, 2018. október 16.) magyar belsőépítész, bútortervező, szakíró.

Élete

Diplomáját 1957-ben a Magyar Iparművészeti Főiskolán szerezte mint belsőépítész. Mesterei Kaesz Gyula, Juhász László, Hornicsek László voltak.

1957–1968 között a Bútoripari Tervezőirodában dolgozott. 1959-ben Dániába ment tanulmányútra. 1968-tól egy évig a Lakóterv tervezője. 1969-től a gyártmányfejlesztési osztály vezetője a Bútorértékesítő Vállalatnál. 1982-93 között a Domus fejlesztési osztályának vezetője.

Mindenekelőtt a nagyipari bútorgyártás számára tervezett puritánul modern, a gyárthatóságot érvényesítő és a funkciót formai megjelenésében szerény stílusban érvényesítő termékeket. Részt vett a BUBIV, a győri Cardo, a Kanizsa Bútorgyár és a székesfehérvári Garzon Bútorgyár különböző lakó-, háló- és dolgozószoba-programjaiban. A mátészalkai Szatmár Bútorüzem több bútorcsaládját tervezte.

A lakberendezésről rendszeresen cikkezett napilapokban (Népszabadság) és folyóiratokban (Lakáskultúra, Az otthon, A divat).

Főbb művei

Bútortervezés

• Bástya (Hajdúszoboszló, 1958)
• Modul ’69 (BUBIV, 1966)
• Domino (Cardo, 1968)
• Kompozit (Tisza, 1968 – Horváth Jenővel és Horváth Jánossal)
• Kanizsa (Kanizsa, 1972)
• Otthon (Cardo, 1972)
• Szatmár (Mátészalka, 1974)
• Szamos (Mátészalka, 1976)
• Hellász (Cardo, 1991)

Lakószobái

• Csillag (BUBIV, 1962)
• Csobánc (Zala, 1964)
• Rába (Cardo, 1968)
• Orient (MEFÉM KtSz., 1970)
• Hajdúság (Debrecen, 1987)
• Kapos (Kapos, 1994)

Jelentősebb egyedi enteriőr tervezései

• KGST-palota magyar képviselete Moszkvában (1966)
• ÁFÉSZ-bolt Győrszentiván (1987)
• Domus Áruház Nyíregyháza (1990)
• továbbá Makó, Hajdúböszörmény, Balassagyarmat, Salgótarján Tanácsházak mobil bútorai, berendezései.

Kiállítástervezés

• 1975: Otthon ’76 kiállítás, Őszi BNV
• 1976: a Zala, a Balaton és az Alföldi Bútorgyár kiállításai, Őszi BNV
• 1977–78: Bútoripari Tervező Vállalat kiállítási installációja, Őszi BNV, Otthon ’79, Otthon ’80 kiállítások tervei
• 1980–82: a Zala Bútorgyár installációja az Otthon kiállításokon, Őszi BNV
• 1983–84: Otthon ’84, Otthon ’85 kiállítások tervei, Őszi BNV
• 1985–87: a Szatmár és a Zala Bútorgyár kiállításai

Csoportos kiállításai

• 1955 – III. Magyar Iparművészeti és Népművészeti Kiállítás, Budapest
• 1965 – Lakás kiállítás, Miskolc
• 1966 – Elfogadott bútortervek, BB, Budapest
• 1967 – Művész az iparban, BB, Budapest
• 1969 – Lőrinci Ülőbútor KTSZ termékei, BB, Budapest
• 1970 – MKISZ Belsőépítész Szakosztály Kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
• 1974 – Belsőépítészet ’74 Kiállítás, Fővárosi Tanács bemutatóterme, Budapest
• 1976 – Művész az iparban, Iparművészeti Tanács Bemutatóterme
• 1980 – Belsőépítészet 1970-1980, Műcsarnok, Budapest
• 1985 – Örökség Tárgy- és környezetkultúra Magyarországon 1945-1985, Ernst Múzeum, Budapest

Díjai, elismerései

• 1961, 1962, 1966: Az Év legszebb terméke díj
• 1965: Könnyűipar Kiváló Dolgozója
• 1968: Munkácsy Mihály-díj, mely a kiemelkedő képzőművészeti tevékenység elismerésére adományozható.
• 1975: Belkereskedelem Kiváló Dolgozója
• 1958–73 között pályamunkáival négy I. díjat, három II. díjat és két III. díjat nyert.

Tagságai

• MKISZ (Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége)
• MA/MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete)
• Faipari Tudományos Egyesület
• IAA / AIAP (UNESCO) Nemzetközi Művész Szövetség, Paris

Források

• Vadas József: A magyar bútor 100 éve, Budapest, 1992.
• Magyar belsőépítészet 1945-2012 | Magyar Belsőépítész Egyesület. www.mabe.hu. (Hozzáférés: 2018. november 3.)