Hebelt Ede
| Hebelt Ede | |
| Született | 1879. február 16. Budapest |
| Elhunyt | 1961. július 3. (82 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus, ügyvéd, képviselő |
| Tisztsége |
|
| Kitüntetései | Demény Pál-emlékérem (1990) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (Tor-249. fülke)[1][2] |
Hebelt Ede (Budapest, 1879. február 16. – Budapest, 1961. július 3.) szociáldemokrata politikus, ügyvéd, nemzetgyűlési képviselő.
Életpályája
[szerkesztés]1908-tól Eperjesen a jogakadémia tanára volt, majd egyetemi magántanárrá nevezték ki, emellett pedig a Jogvédő Egyesület ügyészeként is működött. Még 1905-ben lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Az őszirózsás forradalmat követő időszakban a kultuszminisztériumban dolgozott a diákügyi miniszteri biztosa irányítása alatt. A kommün alatt a munkásegylet tanára, illetve vezetője volt. 1922-ben Sopron nemzetgyűlési képviselője lett. A Horthy-korszak idején számos kommunistaellenes perben képviselte a védelmet, és a Magyarországi Vörös Segélyben is tevékenykedett. A világháború után támogatója volt a két munkáspárt együttműködésének, 1954–1956 között pedig az MDP KB tagja volt. 1961-ben halt meg Budapesten.
1992-ben posztumusz megkapta a Demény Pál-emlékérmet.
Műve
[szerkesztés]- Tanulmányok a jogügyletről. A jogtudomány szociológiai vagy kritikai módszere (Bp., 1912)
Emlékezete
[szerkesztés]- 1968 és 1990 között utcanév őrizte az emlékét Budapest Pasarét városrészében (Hébelt Ede névalakban), bizonyára nem függetlenül attól, hogy a második világháború utolsó éveiben valahol azon a környéken élt egy szükséglakásban; az utca ma a Pázsit utca nevet viseli.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929
- Gergely Ernő: Az Országos Munkásjogvédő Iroda története. Bp., Országos Ügyvédi Tanács és a Budapesti Ügyvédi Kamara, 1985
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
