Ugrás a tartalomhoz

Hazslinszky Bertalan

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hazslinszky Bertalan
Született1902. november 2.
Budapest
Elhunyt1966. január 19. (63 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásabiológus
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1927)
SírhelyeFarkasréti temető (60-4-178. fülke)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Hazslinszky Bertalan (Budapest, 1902. november 2.Budapest, 1966. január 19.) biológus, főiskolai tanár, Hazslinszky Frigyes unokája.

Életrajza

[szerkesztés]

A budapesti tudományegyetemen végzett és doktorált 1927-ben, majd 1941-ig az egyetem általános növénytani intézetében dolgozott. Szakelőadó adjunktus a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem állatorvosi osztályán, ahol az állatorvosi növényismeret magántanárává képesítették (1939).

A növénytan rendes tanára volt a szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán és a Tanítóképző Intézet Tanárjelöltek Apponyi Kollégiumában (1941–1949); az Agrártudományi Egyetemen a mezőgazdasági termékek mikroszkópiája tárgykörből magántanárra képesítették (1948). Akadémiai ösztöndíjas kutató, majd nyugdíjazásáig Budapest Főváros Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézetében a biológiai laboratóriumot vezető főmérnök volt.

Budapesten hunyt el 64 évesen, 1966. január 19-én.

Munkássága

[szerkesztés]

A méz virágportartalmának vizsgálatával és a méhlegelő tanulmányozásával foglalkozott; e kutatási terület hazai úttörője volt.

1100 példányból álló virágporgyűjteményt állított össze, amely az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet tulajdonába került. Cikkeit a szaklapok közölték.

Főbb munkái

[szerkesztés]
  • Adatok a Prunus Nana (L.) Stokes vegetatív szerveinek anatómiájához (Budapest, 1927)
  • Növénytan állatorvoshallgatók számára (Budapest, 1940)
  • Általános növénytan (Szeged, 1941)
  • Növénytani compendium főiskolai hallgatók számára (Szeged, 1942)
  • A nemesgesztenye mint mézelő növény (Budapest, 1943)
  • Növényi eredetű élelmiszerek és abraktakarmányok mikroszkópos vizsgálata (Takács Imrével, Budapest, 1960)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]