Havasi fűz

Havasi fűz
	A növény a Tátra hegységben
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Malpighiales;
Család:	Fűzfafélék (Salicaceae);
Nemzetség:	Fűz (Salix);
Alnemzetség:	?;
Fajcsoport:	?;
Faj:	S. alpina;
Tudományos név
	Salix alpina; Scop.
Szinonimák
	Salix jacquini Host;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Havasi fűz témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi fűz témájú médiaállományokat és Havasi fűz témájú kategóriát.

A havasi fűz (Salix alpina) a Malpighiales rendjébe, ezen belül a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A havasi fűz kelet-alpesi-kárpáti növény, az Ötz-völgyi-Alpoktól a Júlia-Alpokig és a bécsi Schnebebergig, valamint a Kárpátokban fordul elő. Ritka növény.

Megjelenése

A havasi fűz alacsony, kis termetű cserje, 1 centiméter vastag, feketés-barna ágakkal és ívben felfelé irányuló hajtásokkal, magassága 0,5-1,5 méter. A fiatal hajtások ritkásan szőrösek vagy csaknem kopaszok, az egyéves vesszők 1,5 milliméter vastagságúak. 1-3 centiméter hosszú és 0,5-1 centiméter széles levelei tojás alakúak vagy széles lándzsásak, csúcsuk tompa, mindkét oldaluk fénylő élénkzöld. Szőrük kezdetben tömötten hosszú, később lekopaszodók, csaknem ép szélűek. A levélnyél 1-3 milliméteres, pálhalevelek ritkán fejlődnek, ezek hossza 3-5 milliméter. A barkavirágzatok a levelekkel egyidejűleg jelennek meg.

Könnyen összetéveszthető a fűrészes fűzzel (Salix breviserrata).

Életmódja

A havasi fűz 1400-2000 méteres tengerszint feletti magasságban nő, sziklás hegyoldalakon, törmelékes lejtőkön, alhavasi réteken; üde, meszes talajokon fejlődik. A virágzási ideje június-július között van.