Ugrás a tartalomhoz

Havasi János (újságíró)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az újságíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Havasi János (egyértelműsítő lap).
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Havasi János
Született1952. július 12.
Dombóvár
Elhunyt2024. május 7. vagy előtte[1](71 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaújságíró
KitüntetéseiHerczeg Ferenc-díj (2021)[2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Havasi János (Dombóvár, 1952. július 12. – 2024. május 7. vagy előtte) magyar jogász, újságíró.

Életpályája

[szerkesztés]

Jogi és újságírói tanulmányainak befejezése után 1976-ban Pécsett, az Universitas szerkesztőségében kezdte, 1978-tól a Dunántúli Napló kulturális rovatában folytatta hivatásos újságírói pályáját. 1983–85 között a Baranyai Alkotótelepek (villányi és siklósi nemzetközi szimpozionok) igazgatója, majd a Jelenkor c. irodalmi folyóirat olvasószerkesztője, 1987-től ismét a Dunántúli Napló újságírója. Több fővárosi lap (HVG, Új Tükör, Táncművészet, Ötlet stb.) baranyai tudósítója.

1989-ben kollégáival megalapította A Helyzet c. független hetilapot, amelynek 1991-ig főszerkesztője. Ezt követően másfél évig a Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajtófőnöke volt.

1992–94-ben a Párizsi Magyar Intézet sajtókapcsolatokkal megbízott igazgatóhelyettese, az Új Magyarország és a Duna Televízió párizsi tudósítója.

1995–96-ban szabadúszó videó-újságíróként a Duna Televízió dél-dunántúli, horvátországi és boszniai tudósítója, majd 1997-től a Duna Televízió PR igazgatója.

1999-től 2010-ig a Magyar Televízió munkatársa, különböző beosztásokban (szerkesztőségvezető, regionális majd közéleti főszerkesztő).

2011-től 2015 szeptemberig az MTVA kabinetvezető-helyettese.

2015 októberétől a Párizsi Magyar Intézet igazgatója, a magyar nagykövetség kulturális tanácsosa.

2019. július 16-tól a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. rádiószolgáltatási igazgatója.

Hadisírkutatással is foglalkozott, e témában többször járt riport- és kutatóúton a Donnál, a Donyec-medencében, az Urálban,  Galíciában, Erdélyben, Lengyelországban, stb.

Írásai

[szerkesztés]

Több tucat riportfilm és tíz riportkönyv szerzője.

Könyvei

[szerkesztés]
  • Miért nem dalol a kalapács? Tények, gondolatok, vélemények az ifjúmunkások zenei neveléséről (Zeneműkiadó, 1985)
  • Kele, a "léleklátó" (magánkiadás 1985, Tettye Média Könyvek, 2013)
  • Fényképeskönyv. Fejezetek a pécsi fotográfia történetéből (B.Horváth Csillával; Mecseki Fotóklub kiadása, 1987)
  • IzotÓpFALU (Kossuth Kiadó, 1989)
  • Az IFOR éve. Érdekfeszítő történetek lebilincselő stílusban (Alexandra, 1997)
  • Az egyszemélyes stáb. Bevezetés a videóújságírásba (Dialóg Campus, 2008)
  • Egy hangszer voltam az Isten kezében. Pécsi Géza pályaképe (Kulcs a muzsikához, 2011)
  • Kele, a léleklátó; ford. Havasi Dezsőné, Dücső Csilla, utószó Király József, Havasi Bertalan; 2. bőv. kiad. szerzői, Pécs, 2012
  • Lánykák, az idő eljárt. Regényes családtörténet, valódi szereplőkkel (utószó Havasi Dezső; Tettye Média Könyvek, 2013) – Édesanyja elmesélése és levelei, valamint saját helyszíni kutatásai alapján. A könyv alapján készült az Örök tél című történelmi filmdráma forgatókönyve.[3]
  • Az egyszemélyes stáb. Gyakorlati tanácsok kezdő videó-újságíróknak; 2. bőv., jav. kiad.; Tettye Média Könyvek, Pécs, 2014
  • Helyzet volt. Összegyűjtött írások a rendszerváltozás korából (Tettye Média Könyvek, 2015)
  • Hadiösvényen (Tettye Média Könyvek, 2019)
  • Ha azt mondom, Párizs... Kirándulásaim a diplomáciába (Tettye Média Könyvek, 2021)
  • A szokás hatalma. Barangolás íratlan szabályaink világában (Tettye Média Könyvek, 2022)
  • Kinek két hazát adott... Beszélgetések második világháborús lengyel menekültekkel (Tettye Média Könyvek, 2022)

Televíziós műsorok szerkesztése (MTV)

[szerkesztés]
  • Aranyfüst (1999–2006)
  • Átjáró (2006–2011)
  • Sírjaik hol domborulnak? (2007–2011)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának Sándorov Péter-díja (2009)
  • A HM által adományozott „A Magyar Hadisírgondozásért” Kitüntető Cím I. osztálya (2010)
  • Párizs város nagyérmének ezüst fokozata (2019)[4]
  • A Magyar Érdemrend tisztikeresztje, polgári tagozat (2020)
  • Herczeg Ferenc-díj (2021)
  • Kaposszekcső díszpolgára (2021)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Elhunyt Havasi János újságíró. 24.hu. 2024. máj. 7.
  2. ↑ https://telex.hu/belfold/2021/03/15/kivalo-muvesz-dijak-emmi-kasler
  3. ↑ Szabó Bea: Ezek a nők a semmi közepén, a teljes reménytelenségben a túlélésért küzdöttek. hirado.hu, 2017. március 12. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
  4. ↑ Párizs városa kitüntette Havasi Jánost Archiválva 2019. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Hírlap, 2019. szeptember 26.

Források

[szerkesztés]
  • PIM
  • www.haboruskeresoszolgalat.hu
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Havasi_János_(újságíró)&oldid=27120179”