Ugrás a tartalomhoz

Havas Lajos (labdarúgó-játékvezető)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Havas Lajos
Személyes adatok
Teljes névHavas Lajos
Születési dátum1877
Születési helyTárkány, Magyarország magyar
Halálozási dátum1969. március (92 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
1901–1914NB IIjátékvezető
1907–1914NB Ijátékvezető
SablonWikidataSegítség

Havas Lajos (Tárkány, 1877. január 4.Budapest, 1969. február 10.)[1] magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető, tőzsdeügynök.

Pályafutása

[szerkesztés]

Havas (Hirschler) József és Steiner Karolina fiaként született. 1896-ban a kor modern ifjúságára jellemzően sportolt: tornázott, atletizált, futballozott. 1899-ben az MTK-ban rúgta a labdát, majd a BAK tagja lett.

A kornak megfelelően, felkérésre – bírói vizsga nélkül – vezettek mérkőzéseket. 1901-ben Budapesten a Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtt elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. Az MLSZ BB javaslatára NB II-es, majd 1907-től az NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. 1908–1914 között a futballbíráskodás második generációjának legjobb játékvezetői között tartják nyilván. 83 évesen még eleget tett egy-egy jótékonysági mérkőzésen való partbírói felkérésnek. Az MLSZ szervezésében Zsák Károly, minden idők legnagyobb kapusa sírkövének költségeinek fedezésére mérkőzést játszottak. A találkozót Hertzka Pál vezette, Havas Lajos és dr. Földessy János voltak a partbírói. A nemzeti játékvezetéstől 1914-ben visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 20. A kor szabályai szerint, ha a játékvezető sötétség miatt lefújta a mérkőzést, akkor a játékosok a síp hallatán megmerevedtek. A játékvezető és partbírói gyorsan lerajzolták a játékosok helyzetét és még azon a héten lejátszásra került a hátramaradt töredék mérkőzés. A rajz szerinti felállással indult a mérkőzés. Soha nem állított ki senkit.

Ars poeticája 87 évesen: "Ne feledjétek Kedves Sporttársak, hogy minden a sport bíráin áll vagy bukik! A labdarúgó sport nemzeti életünk egyik alkatrésze. Abban szépet és jót alkotni, abban az igazat követni százezrek, jobban mondva milliók óhaja. Ezt istápolni a Ti feladatotok, mai játékvezetők. Ennek értelmében tevékenykedjetek."

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1907. november 17. Hölgy utcai pálya, Budapest első NB I-es mérkőzése Bp. Törekvés SEMAC 1 – 3 Zárt kapus
1911. február 12. Üllői úti Stadion, Budapest FTC pályaavató Ferencvárosi TCMTK 2 – 1 10 000
1914. március 29. Margitszigeti pálya, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése Magyar ACNemzeti SC 1 – 2 300

1910-től a Bíró Bizottság tagja. 1914. szeptember 14-én az elnökség négy tagja az első világháború mozgósításának első napján bevonult. Az első világháborúból sebesülten hazatérve bíróképzéssel és vizsgáztatással igyekezett a bíróhiányt segíteni. Sportvezetői célkitűzése, hogy jó játékvezetőket neveljen, azok az egész Testületnek tekintélyt szerezzenek. 1916-ban az MLSZ alelnöke. 1917. május 17-én az MLSZ egyik szerveként megalakult a Magyar Futballbírák Testülete (BT). A testület tisztikarának első elnöke. Pályafutásának 25 éves jubileumára a Bírói Testület (BT) Arany jelvény elismerésben részesítette.

1920. március 25-én Budapesten házasságot kötött a nála 14 évvel fiatalabb Hoffmann Erzsébettel.[2] 1951-ben Budapesten feleségül vette Reichmann Saroltát. Halálát érelmeszesedés okozta.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet – 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
  • dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport és Könyvkiadó Vállalat
  • Dénes Tamás–Sándor Mihály–B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története I. Amatőrök és álamatőrök (1897–1926)
  • (1964) „újságcikk”. Játékvezető 1964. V. évfolyam 10. szám. 
  • (1991) „újságcikk”. Labdarúgás 1991. XXXVII. évfolyam 3. szám. 

Külső hivatkozások

[szerkesztés]