Havas István (költő)
| Havas István | |
| Született | Hlavacsek István 1873. március 12. Csárad |
| Elhunyt | 1952. november 1. (79 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | főtitkár (1933–) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Havas István, Hlavacsek (Csárad,[2] Bars vármegye, 1873. március 12. – Budapest, 1952. november 1.)[3] tanító, költő és író, a Petőfi Társaság tagja.
Életrajza
[szerkesztés]Havas István 1873. március 12-én született a Bars vármegyei Csárádon, Hlavacsek József és Szirocsek Amália fiaként. Apja szintén falusi tanító volt, 1885-ben meghalt. Az édesanya, hogy négy fiát iskoláztathassa, Lévára költözött. Havas itt tanult a gimnáziumban és segítségére volt magának és a családnak. 15 éves korában átlépett a lévai tanítóképzőbe. 1892-ben nyert tanítói oklevelet és ekkor került a Galgóczy-családhoz nevelőnek Zsélybe (Nógrád megye). Két évi nevelősködés után Ürömön (Pest megye) nyert tanítói állást. 1897-ben Hlavacsek családi nevét Havasra változtatta.[4] 1899. február 11-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött a nála négy évvel idősebb Relle Máriával, Relle János és Günther Erzsébet lányával.[5]
Mint budapesti polgári iskolai igazgató évtizedeken át vezető szerepet vitt a főváros oktatásügyében. Pósa Lajossal írt magyar olvasókönyveit magas irodalmi színvonal jellemezte. Versei, elbeszélései mellett fordításai is ismertek. 1936-ban lefordította Lenau verseit is.
1933-ban a Petőfi Társaság főtitkára, majd 1938-ban alelnöke lett. 1938-ban megkapta a Petőfi Társaság lírai nagydíját is. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[6] Halálát agyi érelmeszesedés, aggkori gyengeség okozta.
Főbb munkái
[szerkesztés]Verseskötetei
[szerkesztés]- Útban (1895)
- Válogatott versek, (1891-1931)
- Nyírfakisasszony, (költői elbeszélés)
- Versek (Budapest, 1918)
- Városok városa (versek Budapestről, 1934)
- Kövek, virágok, emberek (1938)
Elbeszélő munkái
[szerkesztés]- Az ivadék
- Van értelme az életnek
- Töretlen úton
- A császár óbestere
- Opálgyűrű
- Koncz Márton
- Csipkerózsák
- Magyar hegedű
- A négy szobor
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ A névváltoztatási karton szerint születési helye Némethi.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 869/1952. folyószáma alatt.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 34368/1897. Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 557. kép 2. karton, Névváltoztatási kimutatások 1897. év 9. oldal 4. sor
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp VII. ker. állami házassági akv. 142/1899. folyószáma alatt.
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926.
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
- Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925.
