Havas Adolf (orvos)
Havas Adolf | |
Született | Hamburger Adolf 1854. február 14.[1] Szentgál |
Elhunyt | 1917. december 5. (63 évesen)[1] Budapest V. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Meller Friderika (h. 1886–1916) |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1880) |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (3bal-83-2) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Havas Adolf témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Havas Adolf, 1881-ig Hamburger[2] (Szentgál, 1854. február 14. – Budapest, 1917. december 5.)[3][4] orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár.
Élete
[szerkesztés]Hamburger Mór (1821–1897)[5] és Rothauser Fanni (1825–1911)[6] gyermekeként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait a budapesti katolikus főgimnáziumban végezte, majd beiratkozott a Bécsi Egyetem Orvostudományi Karára. Orvosi oklevelét 1880-ban a Budapesti Tudományegyetem orvosi karán szerezte meg. 1880–1881-ben a Kórbonctani Tanszéken volt tanársegéd. 1882-ben a Schordann-féle ösztöndíjjal hosszabb tanulmányutat tett Párizsban, ahol bőrszövettani vizsgálatokat végzett. 1883-ban a budapesti Poliklinikán bőr- és nemi osztályt alapított, amelyet 1898-ig főorvosként vezetett. 1898 és 1910 között a Szent Rókus Kórházban dolgozott, 1910 és 1917 között a Szent István Kórház bőrgyógyász-főorvosa volt. 1884-ben a bőr- és bujakórtan tárgyköréből magántanárrá habilitálták, 1902-ben címzetes rendkívüli tanár lett. Jeles bőrgyógyász volt, behatóan foglalkozott a prostitúció és a nemi betegségek kapcsolatával. Egyik szerkesztője volt a Drasche-féle Bibliothek der gesammten medizinischen Wissenschaft és a Lesser-féle Encyclopaedie der Haut und Geschiechtskrankheiten lexikonoknak. Elnöke volt a Magyar Dermatológiai és Urológiai társaságnak. Cikkei az Orvosi Hetilapban jelentek meg. Tevékenyen részt vett a zsidó közéletben is.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.
Családja
[szerkesztés]Felesége Meller Friderika (1864–1916) volt, akit 1886-ban Badenben vett nőül.
Gyermekei:
- Havas Béla (1887–1942) bankár. Felesége Kollár Veronika (1902–?).
- Havas Vera (1889–1890)
Főbb művei
[szerkesztés]- Szőrtelenítés Röntgen-sugarakkal (Budapest, 1898)
- A dermatitis exfoliativa universalisról (Budapest, 1899)
- A hypertrichosis kór- és gyógytana: előadás a Közkórházi Orvostársulat 1900. április 4-ei ülésén (Budapest, 1900)
- A Quincke-féle megbetegedés (Budapest, 1906)
- A syphilitikus megbetegedés mely időszakában kezdessék meg az általános gyógykezelés? (Budapest, 1908)
- Előzetes jelentés az Ehrlich-féle gyógyszerrel elért gyógyeredményekről (Budapest, 1910)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Havas Adolf, 1881-ig Hamburger, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06076.htm
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 26233/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 8. oldal 3. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 548/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ „Elhunyt Havas Adolf dr. egyetemi tanár”, Az Újság, 1917. december 7., 8. oldal (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ Hamburger Mór halotti bejegyzése a veszprémi polgári halotti akv. 228/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ Hamburger Mórné halotti bejegyzése a veszprémi polgári halotti akv. 297/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
Források
[szerkesztés]- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 348. o. Online elérés
- Szállási Árpád: Havas Adolf (1977. szeptember 4.) Orvosi Hetilap, 118. évfolyam, 36. szám
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.