Hatodik érzék

Az ember öt organikus érzékszervével (látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás) tájékozódik a világban. Van azonban egy hatodik "érzékszervünk" is, a tudatunk. Ezt nevezik hatodik érzéknek is, de az angol szakifejezés az ESP (Extraszenzoriális percepció). Ezen terület úttörője Frederic Myers volt, a későbbiekben egy pszichológus a Duke egyetemről, J. B. Rhine fejlesztette tovább. Ő adott jelentést olyan pszichés fogalmaknak, mint például telepátia, megérzés.

Zener-kártyákat használtak a huszadik század elején az ESP kísérleti kutatásban

J. B. Rhine és J. G. Pratt

Az 1930-as években az észak-karolinai Duke egyetemen Joseph Banks Rhine és felesége Louisa próbálta meg a pszichológia ezen kísérleti ágát fejleszteni. Azért, hogy megelőzzék azt, hogy ezeket a kísérleteket szellemidézéseknek vagy szeánszoknak gondolják, elnevezték parapszichológiának. Amíg Louisa a vállalkozó alanyokat kereste, addig a férje egy laborban dolgozott, hogy pontos definíciót tudjon arról adni, hogy mi is az a pszi, az ESP. Ehhez a témához tartozó teszteket is készített. Egyik ilyen felfedezés, talán a leghíresebb, a Zener kártya. Ez egy 25 lapból álló csomag, minden kártyán más alakú minta található.(kör, négyzet, háromszög, stb.) A telepatikus vizsgálatban a "küldő" nézi a kártyát, míg a "fogadó" nem látva azt, próbálja kitalálni. Minden kísérletben a kártyáknak véletlenszerűeknek kellett lenniük, hogy a találatokat ne lehessen a korábbi kísérletek alapján szerzett tudásra alapozni. Először kézzel, majd géppel kevertek, manapság már számítógépeket alkalmaznak.

Az 1940-es években Rhine, Joseph Gaither Pratt és munkatársaik írtak több tanulmányt ebben a témában.

Kognitív és humanista kutatás

Az 1960-as években a kognitív és humanista pszichológia fejlődésével a parapszichológusok is egyre jobban érdeklődtek az ESP kognitív komponensei iránt. Ezek a szubjektív tapasztalatok, szerepet játszottak abban, hogy az ESP-t elfogadják a pszichológiai körökben. Az észlelés helyett, a memóriát javasolták egy újabb, jobb modellként a pszire. Ez olyan eljárásokat követelt meg, amik nem függtek Rhine által bevezetett erőltetett választás módszerétől. Olyan szabad-válasz formákkal, mint amilyeneket Carrington használt az 1930-as években, fejlesztették a kísérleteiket, hogy minél magasabb legyen a vizsgált személy érzékenysége az észlelésre. Ezen eljárásokban szerepet kapott a meditáció, a relaxálás, a REM-alvás, és a Ganzfeld ( ez egy enyhe érzészavar-eljárás). Ezen módszerek jobbnak bizonyultak a Rhine-féle eljárásoknál.

ESP és a hipnózis

Van egy hiedelem, hogy a hipnózisban lévő ember is képes az ESP jeleit produkálni. Erről Carl Sargent a Cambridge-i egyetem vezető pszichológia professzora hallott, és lefolytatott ez irányú kísérleteket. Negyven egyetemi diákot vont be a vizsgálatba. Ezen diákok egyike sem rendelkezett, saját bevallása szerint, a "hatodik érzékkel". Két csoportra osztotta őket. Mindkét csoport a Zener kártyákkal végzett kísérleteket. A különbség csupán az volt, hogy az egyik csoportot hipnotizálták a vizsgálat előtt, míg a másik éber tudatállapotban hajtotta végre a feladatokat. A kontroll-csoport, ők voltak, akiket nem hipnotizáltak, átlagosan a huszonöt kártyából csupán ötöt találtak el, ami lehet csupán a szerencse műve is. A másik csoport a hipnózis alatt már sokkal jobb eredményt ért el. Közel tizenkét (11,9) kártyát találtak el átlagosan. Sargent ebből olyan következtetést vont le, hogy a hipnózisban lévő elme, a relaxáció hatására képes produkálni az ESP-t.

Szkeptikusok

Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tudósai közül 96% vallja magát szkeptikusnak a témával kapcsolatban. Csupán 4% véli úgy, hogy létezik a pszi, 10% szerint lehet ösztönző a parapszichológia kutatás. A Nemzeti Tudományos Akadémia szponzorálásával került kiadásra az Enhancing Human Performance című mű, ami a parapszichológiával szemben fogalmaz meg kritikát. A kritikusok legnagyobb problémája, hogy a kísérleteket, amiket végeztek, nem dokumentálták, hiába voltak azok eredményei statisztikailag szignifikánsak^[forrás?]. Továbbá nem voltak megelégedve azzal sem, hogy nem volt a vizsgálati metódusok mögött egy járható, követhető elmélet.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Extrasensory perception című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

1. Gracely, Ph.D., Ed J. (1998). "Why Extraordinary Claims Demand Extraordinary Proof". PhACT.. Hozzáférés ideje: 2007-07-31.
2. Britannica Online Encyclopedia, Hozzáférés ideje: October 7, 2007.
3. "Glossary of Key Words Frequently Used in Parapsychology". Parapsychological Association. Hozzáférés ideje: 2006-12-24.
4. "Definition of extrasensory perception". Merriam-Webster OnLine. Hozzáférés ideje: 2007-09-06.
5. The Conscious Universe: The Scientific Truth of Psychic Phenomena by Dean I. Radin Harper Edge,
6. Robert Todd Carroll. "ESP (extrasensory perception)". Skeptic's Dictionary!. Hozzáférés ideje: 2007-06-23.
7. Vernon, David (1989). (ed.) Donald Laycock, David Vernon, Colin Groves, Simon Brown. ed. Skeptical - a Handbook of Pseudoscience and the Paranormal. Canberra, Australia: Canberra Skeptics. p. 28.
8. Bösch, H. (2004). "Reanalyzing a meta-analysis on extra-sensory perception dating from 1940, the first comprehensive meta-analysis in the history of science". 47th Annual Convention of the Parapsychological Association. Vienna University.
9. Honorton, C. (1975). "Error some place!". Journal of Communication 25 (25): 103–116.
10. Martin, D.R., & Stribic, F.P. (1938). "Studies in extrasensory perception: I. An analysis of 25, 000 trials". Journal of Parapsychology 2: 23–30.
11. Riess, B.F. (1937). "A case of high scores in card guessing at a distance". Journal of Parapsychology 1: 260–263.
12. Rhine, J.B. (1966). Foreword. In Pratt, J.G., Rhine, J.B., Smith, B.M., Stuart, C.E., & Greenwood, J.A. (eds.). Extra-Sensory Perception After Sixty Years, 2nd ed. Boston, US: Humphries.
13. Sherwood, S. J. & Roe, C. (2003). "A review of dream ESP studies conducted since the Maimonides studies". Journal of Consciousness Studies 10: 85–109.
14. Bem, D. J. et al. (2001). "Updating the Ganzfeld database". Journal of Parapsychology 65: 207–218.
15. McConnell, R.A., and Clark, T.K. (1991). "National Academy of Sciences' Opinion on Parapsychology" Journal of the American Society for Psychical Research, 85, 333-365.
16. Kutatás Parapszichológia, 1990: Hozzáférés ideje: February 4, 2007
17. Carroll, Robert Todd (2005). "ESP (extrasensory perception)". The Skeptic's Dictionary. Hozzáférés ideje: 2006-09-13.

Külső hivatkozások

• ESP (angolul)
• Tóth Boglárka: Németh Dezső Szabadegyetem-Szeged keretében tartott előadásáról, tk. a hatodik érzékről, Szegedi Egyetem, 2010/4. sz. márc. 16.
• Németh Dezső: How we can predict the future implicitly? (Hogyan tudjuk bejósolni a jövőt hallgatólagosan?) Előadás. University of California, Los Angeles, 2010. november 24.