Haraszti György (jogász)
| Haraszti György | |
| Született | Haraszti György Mihály 1912. január 7.[1][2] Budapest[3] |
| Elhunyt | 1980. november 26. (68 évesen)[4][2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar[5] |
| Házastársa | Takács Marianna[4] |
| Foglalkozása | jogász |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1933) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-1-8) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Haraszti György (Budapest, Erzsébetváros, 1912. január 7.[6] – Budapest, 1980. november 26.) nemzetközi jogász, egyetemi tanár; Takács Marianna művészettörténész férje.
Életpályája
[szerkesztés]Haraszti (Hirsch) Sándor gépészmérnök és Klein Klára gyermekeként született.[7] Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi karán folytatta, ahol 1933-ban szerzett aranygyűrűs, „Sub auspiciis Gubernatoris” jogtudományi doktorátust. 1938-ban tett bírói és ügyvédi vizsgát. Az ügyvédi kamarába nem kerülhetett felvételre. Behívták munkaszolgálatra. A második világháború után gyakorló jogász volt: 1948-ban az Iparügyi Minisztériumban dolgozott, majd a Külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályát vezette.
1950-ben koholt vádak alapján félreállították. 1952-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nemzetközi jogi tanszékén oktatott, 1962-ben kapott egyetemi tanári kinevezést. Ő szerkesztette a Questions of International Law-t (I.: Leyden, 1960; II.: Rockville–Budapest, 1981), amely a magyarországi nemzetközi jogi irodalom jelentős idegen nyelvű kiadványsorozata volt. Lefordította Hugo Grotius: A háború és a béke jogáról írt munkáját (1–3. kötet, társszerzők Brósz Róbert és Diósdi György, Budapest, 1960).
Kutatási területe
[szerkesztés]Szűkebb szakterülete a hágai Nemzetközi Bíróság joggyakorlata, a nemzetközi szerződési jog, a konzuli jog és a világűrjog volt.
Tudományos fokozatai
[szerkesztés]1957-ben szerezte meg az állam- és jogtudományok kandidátusa fokozatot. 1969-ben lett az állam- és jogtudományok doktora (1969).
Testületi tagságai
[szerkesztés]Tagja volt a Nemzetközi Jogi Intézetnek, s az ENSZ Világűrjogi Bizottságának (éveken át ő volt a Holddal foglalkozó munkacsoport elnöke). A Nemzetközi Jogi Társaság magyar tagozatának, továbbá a Magyar Jogász Szövetség nemzetközi jogi bizottságának elnöke volt.
Művei
[szerkesztés]- A Nemzetközi Bíróság joggyakorlata. 1946–1956 (Budapest, 1958)
- A nemzetközi szerződések értelmezésének alapvető kérdései (Budapest, 1965)
- A nemzetközi szerződések megszűnése (Budapest, 1973)
- Some Fundamental Problems of the Law of the Treaties (Budapest, 1973)
- Nemzetközi jog (egyetemi tankönyv, társszerzők Herczegh Géza és Nagy Károly, Budapest, 1976, 1985; többekkel, Budapest, 1989)
- Treaties and the Fundamental Change of Circumstances (Leyden, 1976)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Munka Érdemrend arany fokozata (1974, 1980)[8][9]
Irodalom
[szerkesztés]- Nagy Boldizsár: Haraszti György (1912–1980) (Magyar Jog, 1981. 1. sz.)
- L. V.: Haraszti György (1912–1980) (Jogtudományi Közlöny, 1981. 3. sz.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. július 1.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 78/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
- ↑ Haraszti Sándor és Klein Klára házassági bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 238/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
- ↑ Magyar Közlöny, 1974. április 10. (26. szám)
- ↑ Magyar Közlöny, 1980. szeptember 14. (87. szám)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Haraszti György – Névpont 2018
