Haplomitriopsida

Haplomitriopsida
	Haplomitrium hookeri
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Májmohák ; (Marchantiophyta v. Hepaticophyta);
Osztály:	Haplomitriopsida;
Szinonimák
	Treubiopsida
Rendek, családok és nemzetségek
	Haplomitriales Haplomitriaceae †Gesella; Haplomitrium; ; Treubiales Treubiaceae Apotreubia; Treubia; ;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Haplomitriopsida témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Haplomitriopsida témájú médiaállományokat és Haplomitriopsida témájú kategóriát.

A haplomitriopsida egy újonnan leírt növény osztály a májmohák törzséből, melybe három nemzetség tizenöt faja tartozik. A sejtmagi, mitokondriális és plasztidikus génszekvenciákat vizsgálva és azok kladisztikus elemzése alapján elmondható, hogy ez egy monofiletikus csoport, mely testvércsoportja a többi májmoha osztálynak.^[1]^[2]^[3]^[4] A csoport tehát egyedülálló a májmohák között.

Jellemzőik

A Treubia nemzetség tagjai a talajról felemelkedő telepeket hoznak létre, ezek a telepek a leveles májmohákhoz hasonló. A kétkaréjú (bifid) "levelek" a középső szár mindkét oldalán elhelyezkednek, a hajtás tengelyétől elállnak vagy arra rásimulnak, így a növények fodros megjelenésűek is lehetnek. Ezzel szemben Haplomitrium nemzetség tagjai, hajtása egy föld alatti rizómához hasonló, melyből felálló leveles szárak nőnek ki. A vékony, lekerekített levelek a függőleges szárakon helyezkednek el. Az ausztráliai Haplomitrium ovalifolium faj kétkaréjú levelecskékkel rendelkezik, amelyek aszimmetrikusak, hasonlít a Treubiai levelekhez.^[5]

A Haplomitrium fajok számos egyedi karakterrel rendelkeznek, amelyek megkülönböztetik őket a többi májmohától, például nincsenek rhizoidjaik (gyökerecskéik). A vegetatív hajtás központi része vízszállító sejteket tartalmaznak, melyek az ún. plazmodesmatákkal (nagy perforációk, pórusok) vannak összekötve.^[6] Ez a központi sejtköteget, szállítónyalábot henger alakban sejtek veszik körbe, melyeken keresztül jut vízhez és tápanyaghoz a többi sejt. Ez a sejt specializáció és elrendeződés a vaszkuláris/edényes növényekben található xilémre és floemre hasonlít. Bár néhány más telepes májmoha faj (pl. Pallaviciniaceae családból) is rendelkezik központi szállítónyalábbal,^[7] de a Haplomitrium-okkal ellentétben ott nincs meg a tápanyagot átadó sejtréteg és a kallóz nevű cukor vegyületet sem termelik a növények.

A Treubia nemzetség fajaiban is megtalálhatóak ezek a szállítónyalábok,^[8] például öt különböző sejttípus azonosítható a szár középső részében. Eltérően a leveles májmoháktól az olajtestek csak bizonyos sejtekben találhatóak meg, hasonlóan a Marchantiopsida osztály fajaihoz. Ezek az olajtest csoportok sötét foltokként jelennek meg a levelekben, amikor a növényt fény felé tartják.^[9] A Haplomitria fajoknál az olajtestek minden sejtben megtalálhatóak.

Élőhely és elterjedés

Az osztály élő képviselői lényegében Gondwana-eloszlást mutatnak, amelynek biodiverzitási központja Ausztráliában található. Ez a fajta eloszlás azt jelenti, hogy az osztály tagjai a krétakor kezdete előtt fejlődhettek ki, amikor Gondwana elkezdett széttöredezni. Schuster elmélete szerint az északi féltekén úgy terjedtek el a Haplomitriopsida fajok, hogy az indiai szubkontinensen keresztül Ázsiába, majd onnan a Bering-szoroson keresztül jutottak Észak-Amerikába.^[10]

A Haplomitriopsida fajok többsége az Egyenlítőtől délre található meg, bár vannak északi fajok az északi féltekén is. A Treubia nemzetség tagjai a déli féltekére korlátozódnak, míg az Apotreubia egyik faja Új-Guineában, a másik pedig Kelet- Ázsia és a Brit Columbiában található meg. A Haplomitrium nemzetség szélesebb körű elterjedést mutat:Észak- és Dél-Amerikában, Észak- és Közép-Európában, a Himalája, Japán és az Ausztrália régióban is megtalálhatóak az ebbe a nemzetségbe tartozó májmohák.

Rendszertan

Haplomitriopsida osztály két rendbe sorolható, és mindegyik rendbe egy-egy család tartozik. Összesen tizenöt faj tartozik a három nemzetségbe. A negyedik nemzetség, a Gessella, csak permi kövületekből ismert.

Rend: Haplomitriales Buch ex Schljakov 1972 [Calobryales Campbell ex Hamlin 1972]
- Család Haplomitriaceae Dědeček 1884
  - †Gessella Poulsen 1974
  - Haplomitrium Nees 1833 nom. cons. (8 faj)
Rend Treubiales Schljakov 1972
- Család Treubiaceae Verdoorn 1932
  - Apotreubia Hattori & Mizutani 1966 (2 faj)
  - Treubia Goebel 1890 nom. cons. non Pierre 1890 (6 faj)

Ismert egy fosszilis faj a Treubiites kidstonii, mely korábban a Treubia nemzetségbe soroltak. De a leletanyag újbóli megvizsgálásakor úgy találták a kutatók, hogy inkább a Blasia nemzetség fajaihoz hasonlít.^[11] Ennek megfelelően a Treubiites nemzetséget a Blasiales rendbe sorolták és nem a Haplomitriopsida osztályba.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Haplomitriopsida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ Heinrichs (2005). „Towards a natural classification of liverworts (Marchantiophyta) based on the chloroplast gene rbcL”. Cryptogamie Bryologie 26 (2), 131–150. o.
↑ He-Nygrén (2006). „Illuminating the evolutionary history of liverworts (Marchantiophyta)—towards a natural classification”. Cladistics 22 (1), 1–31. o. DOI:10.1111/j.1096-0031.2006.00089.x.
↑ Forrest (2006). „Unraveling the evolutionary history of the liverworts (Marchantiophyta): multiple taxa, genomes and analyses”. The Bryologist 109 (3), 303–334. o. DOI:[303:UTEHOT2.0.CO;2 10.1639/0007-2745(2006)109[303:UTEHOT]2.0.CO;2].
↑ Renzaglia (2007). „Bryophyte phylogeny: Advancing the molecular and morphological frontiers”. The Bryologist 110 (2), 179–213. o. DOI:[179:BPATMA2.0.CO;2 10.1639/0007-2745(2007)110[179:BPATMA]2.0.CO;2].
↑ Schuster, Rudolf M.. The Hepaticae and Anthocerotae of North America, Volume 5, Chicago, Ill.: Field Museum of Natural History, 294–297, 333. o. (1992). ISBN 0-914868-20-9
↑ Bartholomew-Began (1991). „A morphogenetic re-evaluation of Haplomitrium Nees (Hepatophyta), Jumgermanniopsida)”. Bryophytorum Bibliotheca 41.
↑ Hébant (1977). „The conducting tissues of bryophytes”. Bryophytorum Bibliotheca 10.
↑ Duckett (2006). „A highly differentiated glomeromycotean association with the mucilage-secreting, primitive antipodean liverwort Treubia: clues to the origins of mycorrhizas”. American Journal of Botany 93 (2), 797–813. o. DOI:10.3732/ajb.93.6.797. PMID 21642142. (Hozzáférés: 2007. október 20.)
↑ Allison, K. W.. The Liverworts of New Zealand. Dunedin, NZ: University of Otago Press, 232–233. o. (1975)
↑ Schuster, Rudolf M. (1983). "Phytogeography of the Bryophyta". Pages 463-626 in R. M. Schuster (ed.), New Manual of Bryology (Japan: Hattori Botanical Laboratory). (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 49381633045.
↑ Schuster, Rudolf M.. The Hepaticae and Anthocerotae of North America, Volume 5, Chicago, Ill.: Field Museum of Natural History, 527. o. (1992). ISBN 0-914868-20-9

Források

Májmohák törzsfája
A májmohák egyszerűsített filogenetikája Archiválva 2007. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
Információk a Haplomitriaceae családról

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Heinrichs_2005-1] Heinrichs (2005). „Towards a natural classification of liverworts (Marchantiophyta) based on the chloroplast gene rbcL”. Cryptogamie Bryologie 26 (2), 131–150. o.

[He-Nygrén_2006-2] He-Nygrén (2006). „Illuminating the evolutionary history of liverworts (Marchantiophyta)—towards a natural classification”. Cladistics 22 (1), 1–31. o. DOI:10.1111/j.1096-0031.2006.00089.x.

[Forrest_2006-3] Forrest (2006). „Unraveling the evolutionary history of the liverworts (Marchantiophyta): multiple taxa, genomes and analyses”. The Bryologist 109 (3), 303–334. o. DOI:[303:UTEHOT2.0.CO;2 10.1639/0007-2745(2006)109[303:UTEHOT]2.0.CO;2].

[Renzaglia_2007-4] Renzaglia (2007). „Bryophyte phylogeny: Advancing the molecular and morphological frontiers”. The Bryologist 110 (2), 179–213. o. DOI:[179:BPATMA2.0.CO;2 10.1639/0007-2745(2007)110[179:BPATMA]2.0.CO;2].

[Schuster_1992-5] Schuster, Rudolf M.. The Hepaticae and Anthocerotae of North America, Volume 5, Chicago, Ill.: Field Museum of Natural History, 294–297, 333. o. (1992). ISBN 0-914868-20-9

[6] Bartholomew-Began (1991). „A morphogenetic re-evaluation of Haplomitrium Nees (Hepatophyta), Jumgermanniopsida)”. Bryophytorum Bibliotheca 41.

[7] Hébant (1977). „The conducting tissues of bryophytes”. Bryophytorum Bibliotheca 10.

[Duckett_2006-8] Duckett (2006). „A highly differentiated glomeromycotean association with the mucilage-secreting, primitive antipodean liverwort Treubia: clues to the origins of mycorrhizas”. American Journal of Botany 93 (2), 797–813. o. DOI:10.3732/ajb.93.6.797. PMID 21642142. (Hozzáférés: 2007. október 20.)

[9] Allison, K. W.. The Liverworts of New Zealand. Dunedin, NZ: University of Otago Press, 232–233. o. (1975)

[Schuster_1983-10] Schuster, Rudolf M. (1983). "Phytogeography of the Bryophyta". Pages 463-626 in R. M. Schuster (ed.), New Manual of Bryology (Japan: Hattori Botanical Laboratory). (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 49381633045.

[11] Schuster, Rudolf M.. The Hepaticae and Anthocerotae of North America, Volume 5, Chicago, Ill.: Field Museum of Natural History, 527. o. (1992). ISBN 0-914868-20-9

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]