Hans Hass
| Hans Hass | |
 | |
| Született | 1919. január 23.[1][2][3][4][5] Bécs[6][7][8] |
| Elhunyt | 2013. június 16. (94 évesen)[1][2][3][8][9] Bécs[10][8] |
| Állampolgársága | osztrák[11] |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | Hans Hass |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Hietzingi temető (47/31)[9] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Hass témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hans Hass (Bécs, 1919. január 23. – Bécs, 2013. június 16.) osztrák zoológus, tengerkutató. A cápákról készített dokumentumfilmjei, és a környezetvédelemben kifejtett tevékenysége tették ismertté.
Pályafutása
[szerkesztés]Bécsben a Theresianumban tanult. Nagyon érdekelte a tengerbiológia, ezért 1937-ben a sikeres érettségi vizsgája jutalmául a francia Riviérára utazhatott. Ott sajátította el Guy Gilpatric amerikai forgatókönyvírótól a szabad tüdős merülést és a szigonyos búvárvadászatot. Hazatérése után a víz alatti fényképezés megvalósításával foglalkozott, a gépéhez speciális fémtokot készített egy bécsi lakatosmester. A Kornati-szigeteknél ezzel a géppel fotózott. A parton állította be a gépet, a víz alatt csak a kioldót működtette.
1939-ben barátaival Curaçaóra és Bonairéra utazott, és ott forgatta első víz alatt filmjét. Közben elkezdődött a második világháború, nagy kerülővel, az Egyesült Államokon, Japánon, Kínán és a Szovjetunión keresztül érkeztek vissza a Nagynémet Birodalomba. A Szovjetunió 1939–40-ben még nem lépett be a háborúba.
Nem sorozták be katonának, mert Raynaud-kórban szenvedett. Hass Berlinbe költözött, és az UFA filmvállalatnál a víz alatti dokumentumfilmek független producerévé nevezték ki. „Nélkülözhetetlen” státusza megvédte a katonai szolgálattól a háború végéig. A Karib-térségben végzett filmforgatások, és az első szakcikkei után a jogtudományokról a zoológiára váltott a Friedrich Wilhelms-Egyetemen.
1942-ben, Görögország megszállása után egy évvel újabb expedíciót vezetett a Szporádok északi részéhez, Szantorinire, a Kükládokra és Krétára. Alfons Hochhauser Görögországba települt honfitársa volt a tolmácsa, helyi vezetője. Hass újralégző-készüléket, és a búvármerülés történetében először, békatalpat használt.[12] Az itt forgatott víz alatti felvételekből készült a Menschen unter Haien (Emberek a cápák között) című 84 perces filmje, amit 1947-ben mutattak be először Zürichben, egy évvel később Bécsben, 1949-ben pedig Németországban. Hass fő célja az volt, hogy eloszlassa a cápáktól való félelmet, mert ez a rettegés akadályozza meg az embereket abban, hogy felfedezzék a víz alatti világot.
1944-ben a mohaállatokról írta disszertációt. A háború után antropológiával és a biológiai evolúcióval foglalkozott. 1949 és 1954 között jelentős mértékben járult hozzá a Rolleimarin víz alatti fényképezőgép létrehozásához.[13] A Franke & Heidecke braunschweigi finommechanikai és optikai cég 1954-től sorozatban kezdte gyártani, és a 70-es évek közepéig használták a búvárfotósok. Hass 1958 és 1985 között 70 televíziós dokumentumfilmet forgatott. Róla nevezték el a Heteroconger hassit 1959-ben.
Filmjei (válogatás)
[szerkesztés]- 1940: Pirsch unter Wasser (rövidfilm)
- 1947 : Menschen unter Haien
- 1950 : Abenteuer im Roten Meer (a Velencei biennálé díjazottja)
- 1959 : Unternehmen Xarifa (a Víz alatti dokumentumfilmek nemzetközi filmfesztiválján díjat nyert Los Angelesben)
Művei (válogatás)
[szerkesztés]- 1939: Jagd unter Wasser mit Harpune und Kamera
- 1941: Unter Korallen und Haien
- 1942: Fotojagd am Meeresgrund
- 1949: Menschen und Haie
- 1958: Fische und Korallen
- 1968: Wir Menschen. Das Geheimnis unseres Verhaltens
- 1971: In unberührte Tiefen. Die Bezwingung der tropischen Meere
- 1976: Eroberung der Tiefe. Das Meer – seine Geheimnisse, seine Gefahren, seine Erforschung
- 1976: Der Hans-Hass-Tauchführer. Das Mittelmeer. Ein Ratgeber für Sporttaucher und Schnorchler
- 1980: Im Roten Meer. Wiederkehr nach 30 Jahren
- 1986: Abenteuer unter Wasser. Meine Erlebnisse und Forschungen im Meer
- 1996: Aus der Pionierzeit des Tauchens. In unberührte Tiefen
- 2005: Lebe deinen Traum
- 2016 (posztumusz): Aufbruch in eine neue Welt
Magyarul
[szerkesztés]- Vadászok a tenger mélyén; ford. Fóthy János; Bibliotheca, Bp., 1957 (Világjárók)
- Érintetlen mélységekben; ford. Sárközy Elga; Gondolat, Bp., 1974
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ https://soundcloud.com/hans-hass
- ↑ a b c Literatur in Österreich 1938-1945, Band 4: Wien, 323-325
- ↑ a b https://www.friedhoefewien.at/verstorbenensuche-detail?fname=Hans+Heinrich+Julius+Hass&id=0904FC4AIU&initialId=0904FC4AIU&fdate=2013-06-22&c=018&hist=false
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ http://www.theguardian.com/books/2001/jul/28/scienceandnature.sportandleisure
- ↑ Hans Hass, Der Mann der das moderne Tauchen erfand (német nyelven). [2021. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 17.)
- ↑ Otmar Richter, Roger Blum: Die Unterwasserkamera Rolleimarin IV (német nyelven). easydive24.de. (Hozzáférés: 2021. április 17.)
Források
[szerkesztés]- I. Schinnerl: Hass, Hans (német nyelven). Austria-Forum. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
- Kollár K. Attila: 90 éves Hans Hass. Buvárinfó, 2009. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
- Násfay Béla: A víz alatti fényképezés története (pdf). Búvárfotó, 2005. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
