Handler Márk
| Handler Márk | |
| Született | 1837[1] Nemesbikk[1] |
| Elhunyt | 1911. január 6. (73-74 évesen)[2] Tata[3][1] |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Tata |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Handler Márk (Nemesbikk, 1837. – Tatatóváros, 1911. január 6.)[4] aszódi, hevesi, majd tatai rabbi, egyházi író.
Élete[szerkesztés]
Mezőcsáton, majd Pozsonyban tanult a hírneves Keszav Szófernél (Szófér Ábrahám), akinek kedvenc tanítványa volt. Rabbidiplomáját is tőle kapta, de Ungár Joél paksi és Hirsch szabadkai rabbik is kitüntették hattóra adásával. Egy ideig a pozsonyi hitközség magyar nyelvű levelezéseit intézte, majd rabbi lett Siófokon. Már mint neves magyar hitszónokot hívták meg Aszódra 1866-ban, ahonnan előbb Heves község, majd később Tatatóváros hívta meg rabbinak. Utóbbi helyen működött országos tiszteletnek örvendve haláláig. Nagy tudása, a zsidó tudományokban való járatossága és ékes magyarsága, kiváló jelleme és szívjósága miatt zsidó és keresztény körökben egyaránt a legnagyobb szeretet övezte.
1911-ben hunyt el 74 éves korában. Halálát egy műtét előzte meg 1910 december végén. A tudósítások szerint az öreg rabbi kezén egy kis hólyag támadt, amely hirtelen terjedt és életveszélyessé vált. Az operáció mellőzhetetlennek mutatkozott. A tudós papot a Pajor szanatóriumba vitték a hozzátartozói, ahol nem csak kezet, de egész karját is le kellett vágni. A súlyos operáció jól sikerült. Végeztével Handler Márk hálát adott Istennek, hogy két kezet ad az embernek s egyik kezét meghagyta.[5] Nem sokkal később, 1911 elején mégis elhunyt.
A tatai zsidó temetőben nyugszik. A város hatóságai, valamennyi felekezet, a huszonkettedik községkerület főpapjai és hitközségei, a pesti tVr. hitközség, az omike, a patronázsegyesület, a pesti árvaházak küldöttségileg jelentek meg a temetésen.[6]
Családja[szerkesztés]
Fiai:
- Hevesi Simon budapesti vezető főrabbi,
- Handler Illés jogtudós
- Handler Rudolf lugosi ügyvéd.
Veje dr. Tánzer tiroli országos főrabbi volt.
Művei[szerkesztés]
Handler volt az elsők egyike, aki magyar nyelvű héber nyelvtant írt. Több magyar nyelvű hitszónoklata jelent meg, és a Ben Chananja, Lőw Lipót szegedi főrabbi teológiai folyóirata is több esszét közölt tőle.
- Királyi korona. Alkalmi beszédek. Székesfehérvár, é. n.
- Esketési beszédek, az év heti szakaszai szerint rendezve. 5 füzet. Székesfehérvár, 1888–1892.
- Vezérfonal a biblia-oktatásnak. Tartalmazza a héber nyelv nyelvtani alakjait az azokra vonatkozó szabályokkal és Mózes 5 könyvének teljes szótárát. Tanodai és magánhasználatra.
- I. rész. 1. füzet. 2. javított kiadás. Székesfehérvár, 1891. 2. füzet. Székesfehérvár, 1893.
- II. rész. 1. füzet. Székesfehérvár, 1895.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c https://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/11950.htm
- ↑ https://www.findagrave.com/memorial/194874723/m%C3%A1rk-handler
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Vilag_1911_01/?query=%22Handler+M%C3%A1rk%22&pg=176&layout=s
- ↑ https://www.findagrave.com/memorial/194874723/m%C3%A1rk-handler
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Egyenloseg_1910_2/?query=%22Handler+M%C3%A1rk%22&pg=479&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1911_01/?query=%22Handler+M%C3%A1rk%22&pg=372&layout=s
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]
- Kiszlingstein Sándor: Magyar könyvészet 1876–1885. Budapest: (kiadó nélkül). 1890. → elektronikus elérhetőség: Arcanum [2]
- Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886–1900 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1913. → elektronikus elérhetőség: Arcanum [3]
- Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1917–1928. → elektronikus elérhetőség: Arcanum [4]
Egyéb irodalom[szerkesztés]
- Jubiláris Emlékmű Handler Márk tatai rabbi 40 éves hivatali jubileuma alkalmából szerkeszti Hevesi (Handler) Simon. Lugos, 1904.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
