Hanák Péter
| Hanák Péter | |
 | |
| Déri Miklós felvétele | |
| Született | 1921. augusztus 9. Kaposvár |
| Elhunyt | 1997. október 6. (76 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar[1] |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti izraelita temető[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hanák Péter témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hanák Péter (Kaposvár, 1921. augusztus 9. – Budapest, 1997. október 6.) Széchenyi-díjas magyar történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A dualizmus korának művelődés-, társadalom- és eszmetörténetének neves kutatója.
Életpályája
[szerkesztés]Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a Somssich Pál Gimnáziumban végezte, majd 1939 és 1942 között a Csepeli Vasművekben dolgozott vasesztergályosként. 1942 és 1944 között munkaszolgálatos volt előbb Magyarországon, majd Galíciában. A nyilas hatalomátvétel után szökött át a szovjet hadsereg által elfoglalt területre Ungvár környékén. A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult történelmet, egy évig a Római Egyetemen volt vendéghallgató. 1948-ban szerzett tanári diplomát. 1949-ben az ÁVH besúgója volt a Teleki Intézetben, és közreműködött olyan polgári történészek ellehetetlenítésében, mint Kosáry Domokos.[3][4][5]
A diploma megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében kezdett el dolgozni, emellett az egyetem történelem tanszékén is kapott tanársegédi állást. 1953-ban az immár Eötvös Loránd Tudományegyetemnek hívott egyetem új- és legújabb kori magyar történelem tanszékének docensévé nevezték ki.
1957-ben ’56-os tevékenysége miatt elbocsátották egyetemi állásából, immár csak az MTA Történettudományi Intézeténél dolgozott, ahol az általános amnesztia után, 1964-ben kapott osztályvezetői kinevezést. Ugyanitt később főosztályvezetőként, majd tudományos tanácsadóként dolgozott 1991-ig. Közben 1964 és 1966 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen volt óraadó tanár. 1980-ban visszavették az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol a Bölcsészettudományi Kar művelődéstörténeti tanszékén kapott egyetemi tanári megbízást. 1993-ban átment a Közép-európai Egyetemre, ahol a történeti tanszék vezetője volt haláláig.
Több külföldi egyetem vendégtanára volt (Columbia Egyetem (New York, USA, 1971), a Yale Egyetem (New Haven, USA), a Rutgers Egyetem (New Brunswick, USA, 1976), Bécs, Bielefeld), ösztöndíjas kutató a princetoni Institute for Advanced Study és a washingtoni Wilson Központban.
1952-ben védte meg a történettudományok kandidátusi, 1978-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Történelemtudományi Bizottságának lett tagja, később elnöke, valamint vezette a magyar-osztrák történészbizottságot is. 1990-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1995-ben rendes tagjává. 1993-ban a Lengyel Tudományos Akadémia felvette tiszteletbeli tagjai sorába. A Történelmi Szemle szerkesztőbizottságának tagjaként is működött.
Munkássága
[szerkesztés]Kutatási területe a dualizmus társadalomtörténete és a századforduló szellemi világa volt. Tudományos pályájának kezdetén az 1848–49-es forradalom és szabadságharccal és annak nemzetközi hatásaival és összefüggéseivel foglalkozott. Az 1950-es évek második felétől figyelme áttért a dualizmus időszakára. Kutatásaival jelentős szerepet vállalt másokkal, hogy a szocialista Magyarország egyértelműen negatív dualizmus-képét megváltoztassa.
Fontosak a dualizmus korszakának különböző szaktörténeti kutatásai is, amelyek társadalom- és eszmetörténet, valamint a művelődés- és mentalitástörténet területét ölelték fel. Ilyen típusú munkáiban feldolgozta a egyebek mellett a kor lakáskultúráját, a pamutipar történetét és a kertépítészetét. Emellett foglalkozott a (19–20.) századforduló szellemi világával is (többek között Jászi Oszkár és Ady Endre írásai alapján).
Családja
[szerkesztés]Felesége Hanák Katalin (leánykori nevén Diamant Katalin) volt. Házasságukból két fiúgyermekük született: Hanák András ügyvéd és Hanák Gábor aktuárius.
Díjai, kitüntetései
[szerkesztés]- Akadémiai Díj (1965, 1973)
- Gindely-díj (1986)
- Kaposvár díszpolgára (1992)
- Pro Urbe Budapest (1995)
- Deák Ferenc-díj (1997)
- Széchenyi-díj (1997) – nemzetközileg is elismert történettudományi munkásságáért
Főbb művei
[szerkesztés]- A magyar szabadságharc és a Habsburg-monarchia elnyomott népei (1948)
- A dualizmus válságának elmélyülése a XX. század első éveiben; Akadémiai, Bp., 1955 (A történettudomány kérdései)
- A magyar pamutipar története (Hanák Katalinnal, 1964)
- A dualizmus korának történeti problémái (1971)
- Magyarország a monarchiában (tanulmánykötet, 1975)
- Ady és századforduló (Király Istvánnal, 1977)
- Magyarország története 1890–1918 (főszerkesztő, 1978, 1983)
- Ungarn in der Donaumonarchie (1984)
- Jászi Oszkár dunai patriotizmusa (1985)
- Európa régiói a történelemben (Szűcs Jenővel, 1986)
- Egy ezredév (1987)
- A kert és a műhely (1988)
- A History of Hungary (társszerző, 1990)
- Polgári lakáskultúra a századfordulón (1992)
- Ragaszkodás az utópiához (publicisztikák, 1993)
- A kert és a műhely; képvál. Jalsovszky Katalin, Tomsics Emőke; 2. bőv. kiad.; Balassi, Bp., 1999
- Modernizáció és antikapitalizmus Magyarországon; MTA, Bp., 1999 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
- 1867 – európai térben és időben (tanulmányok, 2001)
Emlékezete
[szerkesztés]21 évvel a halála után, Hanák Péter neve is megjelent 2018 áprilisában a Figyelő c. hetilap "A spekuláns emberei" című Soros György-listán.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ http://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20XII.,%20FARKASR%C3%89T%20%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/index.html#Han%C3%A1k%20P%C3%A9ter.jpg, 2021. január 26.
- ↑ Béla Bartók: Ráboly – 1919/2019. 2021. 59–75. o. Hozzáférés: 2021. szeptember 26.
- ↑ Labs, Endless Flux: Az ÁVH-tól a CEU-ig: Hanák Péter nemcsak feljelentette Kosáry Domokosékat, de még a fiókjaikat is átkutatta (magyar nyelven). PestiSrácok, 2021. szeptember 26. [2022. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
- ↑ Magyar Tudomány • 2013 12 • Romsics Ignác. www.matud.iif.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
- ↑ https://index.hu/velemeny/olvir/2018/04/13/nehogy_levegyek_21_eve_halott_apankat_a_listarol/
Források
[szerkesztés]- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 476–477. o.
- Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 181–182. o. ISBN 963-9257-00-1
- 1997. 10.06. Elhunyt Budapesten Hanák Péter történész, egyetemi tanár, Kaposvár díszpolgára, kapostv.hu
- Deák István nekrológja a Budapesti Negyed 1998. évi 4. számában
Irodalom
[szerkesztés]- Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Budapest, Palatinus, 2007. 126-131. o.
- Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Budapest, 2011, Osiris Kiadó.