Ugrás a tartalomhoz

Hallie Ford Művészeti Múzeum

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hallie Ford Művészeti Múzeum
Északi homlokzat és bejárat
Északi homlokzat és bejárat
A múzeum adatai
ElhelyezkedésSalem, Oregon
Amerikai Egyesült Államok
Alapítva1998
Látogatók száma30 000
TömegközlekedésBusz: 4, 6, 8, 18
IgazgatóJohn Olbrantz
TulajdonosWillamette Egyetem
Elhelyezkedése
Hallie Ford Művészeti Múzeum (Oregon)
Hallie Ford Művészeti Múzeum
Hallie Ford Művészeti Múzeum
Pozíció Oregon térképén
é. sz. 44° 56′ 19″, ny. h. 123° 02′ 02″44.938500°N 123.034000°WKoordináták: é. sz. 44° 56′ 19″, ny. h. 123° 02′ 02″44.938500°N 123.034000°W
Térkép
A Hallie Ford Művészeti Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hallie Ford Művészeti Múzeum témájú médiaállományokat.

A Hallie Ford Művészeti Múzeum (Hallie Ford Museum of Art, HFMA) a Willamette Egyetem létesítménye az Amerikai Egyesült Államok Oregon államának Salem városában. Az állam harmadik legnagyobb művészeti múzeuma.[1] A 2500 négyzetméter alapterületű létesítmény 1998-ban nyílt meg a campus nyugati határán, a Kapitóliummal szemközt. 2–6 kiállítóhelyet az utazó kiállításoknak tartanak fenn.[2]

Története

[szerkesztés]

Az egyetem már a múzeum létrejötte előtt is gyűjtötte az adományozott műtárgyakat;[3] 1896-ban ezeket a Waller épület harmadik emeletén tárolták,[4] 1940-ben pedig a tornaterem második szintjére költöztették.A gyűjtemény ekkor többek között madarakból, ásványokból, dokumentumokból, fatárgyakból, kagylókból és indián eszközökből állt.[5]

1990-ben a Sponenburgh család az egyetemnek adományozta őskori, európai, közel-keleti és ázsiai tárgyakat tartalmazó 250 elemes gyűjteményét. 1992-ben Dan Schneider öregdiák javasolta Roger Hullnak egy önálló múzeum létrehozását, amit Hull 1994-ben prezentált az intézmény vezetőinek.[3] A következő két évben a tervezés és forráskeresés zajlott; az egyik nagyobb adomány a Ford Családi Alapítványtól érkezett.[6] Az 1998-ban háromezer műtárggyal megnyílt létesítmény ekkor az állam második legnagyobb művészeti múzeuma volt.[7]

2002-ben helyi lakosok a létesítményt a térség legjobb múzeumának választották.[8] 2003-ban az Oregoni Művészetoktatási Szövetségtől díjat nyert,[9] és a térség harmadik legjobb művészeti múzeumának választották.[10] Az első évben 16 ezren, 2003-ban harmincezren látogatták.[11]

2007 júliusában az alagsorban és a nyomatvizsgáló helyiségben tárolókat alakítottak ki.[12] A decemberre elkészült 850 ezer dolláros beruházást[13] Maribeth Collins finanszírozta.[14] Ugyanezen évben a Nemzeti Művészeti Alap az Oregoni Művészeti Bizottságon keresztül ötvenezer dollár támogatást nyújtott,[15] melyből az őslakosok életét bemutató The Art of Ceremony kiállítást finanszírozták.[16] A 2013-as Breath of Heaven, Breath of Earth tárlatot a múzeum legambiciózusabb kiállításának tartották.[17]

A múzeum a 2021-ben alapított Monuments Men and Women Museum Network tagja.[18]

Épülete

[szerkesztés]

A nemzetközi stílusú, James L. Payne által tervezett épület 1965-ben épült a Pacific Northwest Bell számára;[19] az egyemeletes és pincés létesítmény 2500 négyzetméter alapterületű.[3] A később a US West Communications tulajdonában álló épületet az egyetem 1996-ban megvásárolta, majd 1997–1998-ban Jon Weiner, a Soderstrom Architects építészének tervei alapján átépítették.[19]

Az 1998. október 3-án megnyílt múzeumban kétszintes átriumot, íves belteret, márványpaneleket és kertet,[3] valamint teraszt alakítottak ki.[20] Hat galériájából négyet állandó kiállításokra, kettőt utazó tárlatokra használnak.[9] 2008-ban a szűk emeleti folyosókon a külső homlokzatot színesen megvilágító reflektorpaneleket helyeztek el.[21]

Gyűjteménye

[szerkesztés]

A gyűjteményben szobrok, festmények, kosarak és nyomatok is ki vannak állítva,[22] amelyek főképp Amerikából és Európából származnak;[9][23] emellett kortárs műtárgyakat és helyi alkotók műveit is bemutatják.[6]

A Grand Ronde-i őslakosokat bemutató kiállítótérben a Byrd és Polleski gyűjteményekből 1940-ben beszerzett fonott kosarak vannak kiállítva. A Carl Hall Galériában korábbi oktatók munkái találhatóak meg.[23] A többi tárlat ázsiai és európai műalkotásokat és fotókat, valamint utazó kiállításokat mutat be.[19]

Frederick Ferdinand Schafer német tájképfestő[24] Morning in the Adirondacks[25] és Olympic Mountains, Washington[26] művei 1996-ban kerültek a múzeum tulajdonába. Antonie Waterloo holland művész karcai mellett egyiptomi, koreai, afrikai és indiai műveket is kiállítanak.[27] A Paulus gyűjteményben a salemi térségből származó, kora huszadik századi üvegnegatívokat mutatnak be.[28]

A múzeum az Amerikai Állami és Helyi Történelmi Szövetség, valamint az Amerikai Múzeumszövetség tagja.[28] 2005-ben 4,5 millió dolláros adományalappal rendelkezett.[29]

Korábbi kiállítások

[szerkesztés]

1999-ben Michael Spafford seattle-i festő munkáit,[30] 2005-ben Michael Brophy Portlandet ábrázoló alkotását,[31] 2007-ben pedig Amanda Snyder festményeit állították ki.[32] Az utazó tárlatokon Rick Bartow, Jacob Lawrence, David Giese, Fay Jones,[33] Eunice Parsons,[34] David Gilhooly, Mary Lou Zeek és Robert Hess műveit is bemutatták.[22]

2002-ben egyiptomi utazó tárlatot mutattak be.[35] A múzeum volt a Toi Maori: The Eternal Thread kiállítás egyik USA-beli állomása.[36][37][38] 2007-ben ókori üvegalkotásokat,[39] később pedig görög és római kori műtárgyakat állítottak ki. 2011-ben Ross Palmer Beecher AMERICANA című művét a Melvin Henderson-Rubio Galériában mutatták be.[40]

Névadója

[szerkesztés]

A múzeum névadója Hallie Ford, a Ford Családi Alapítvány társalapítója. Miután Oklahomában lediplomázott, 1975-ben az egyetem igazgatótanácsának tagja lett. Férjével, Kenneth W. Forddal Roseburgban éltek.[41] 2007. június 4-én, 102 éves korában hunyt el.[42]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ron Cowan: Resolve to help arts with attendance and attention. (angolul) Statesman Journal, (2006. január 1.)
  2. ↑ Galleries museums & artists; North Carolina-Washington; Directory. (angolul) Art in America, (2006. augusztus 1.)
  3. ↑ a b c d About Hallie Ford Museum of Art (angol nyelven). Willamette Egyetem. (Hozzáférés: 2023. december 10.)
  4. ↑ Willamette University. In Oregon Office of Superintendent of Public Instruction: Twelfth Biennial Report of the Superintendent of Public Instruction of the State of Oregon. (angolul) Salem (Oregon): Oregon State Printer. 114. o. Hozzáférés: 2023. december 10.  
  5. ↑ Oregon: End of the Trail. (angolul) Portland (Oregon): Bindford & Mort. 1940. 223. o. Hozzáférés: 2023. december 10. OCLC 4874569  
  6. ↑ a b Victor J. Danilov: Women and Museums: A Comprehensive Guide. (angolul) Lanham (Maryland): AltaMira Press. 2005. 94. o. Hozzáférés: 2023. december 10.  
  7. ↑ Willamette U.’s Artwork Moves to New Quarters. (angolul) The Chronicle of Higher Education, (1998. szeptember 25.) A10. o.
  8. ↑ Ron Cowan: Hallie Ford wins with art lovers. (angolul) Statesman Journal, (2002. október 17.)
  9. ↑ a b c Hallie Ford Museum receives award. (angolul) Statesman Journal, (2003. október 26.)
  10. ↑ Ron Cowan: Bush Barn Art Center reigns in Best Art Gallery. (angolul) Statesman Journal, (2003. október 26.)
  11. ↑ Ron Cowan: Hallie Ford Museum focuses on quality. (angolul) Statesman Journal, (2004. április 25.)
  12. ↑ Ron Cowan: Plans for new elevator at Hallie Ford museum get stuck. (angolul) Statesman Journal, (2007. július 5.)
  13. ↑ Ron Cowan: Museum renovations begin. (angolul) Statesman Journal, (2007. július 21.)
  14. ↑ Ron Cowan: Hallie Ford Museum of Art remodeling complete at university. (angolul) Statesman Journal, (2007. december 4.)
  15. ↑ Ron Cowan: The Art of Ceremony. (angolul) Statesman Journal, (2007. augusztus 17.)
  16. ↑ ART NOTES; Arts & Literature. (angolul) The Register-Guard, (2007. augusztus 23.)
  17. ↑ David Stabler: Ancient Near East exhibit at Hallie Ford Museum takes viewers back 8,000 years (angol nyelven). The Oregonian, 2013. november 8. (Hozzáférés: 2023. december 10.)
  18. ↑ Maya Asha McDonald: A New Museum Network Is Focusing On the Monuments Men’s Long-Overlooked Postwar Cultural Contributions (angol nyelven). ArtNet, 2021. június 17. (Hozzáférés: 2023. december 10.)
  19. ↑ a b c Virginia Green: Hallie Ford Museum of Art (angol nyelven). Salem Online History. [2007. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 10.)
  20. ↑ Ron Cowan: Prize offered to jazz up Hallie Ford. (angolul) Statesman Journal, (2000. június 11.)
  21. ↑ Ron Cowan: Building gets a pop of color. (angolul) Statesman Journal, (2008. szeptember 13.)
  22. ↑ a b Ron Cowan: As the Hallie Ford Museum of Art hits its three-year anniversary, it continues Fulfilling a Mission. (angolul) Statesman Journal, (2001. október 14.)
  23. ↑ a b Hallie Ford Museum of Art (angol nyelven). Salem Historical Quarterly. [2009. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 10.)
  24. ↑ Jerome H. Saltzer: Frederick Ferdinand Schafer Painting Catalog (angol nyelven). Massachusetts Institute of Technology, 1998. [2007. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 10.)
  25. ↑ Painting record FFSd0616 (angol nyelven). MIT. [2006. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 10.)
  26. ↑ Painting record FFSd0617 (angol nyelven). MIT. [2006. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 10.)
  27. ↑ Collections (angol nyelven). Willamette Egyetem. [2007. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 10.)
  28. ↑ a b Fast Facts, 2007. március
  29. ↑ Ford gives museum $1 million. (angolul) The Oregonian, (2005. február 25.)
  30. ↑ Regina Hackett: Silent Shadows of Myth Revived in Spafford show. (angolul) Seattle Post-Intelligencer, (1999. október 11.)
  31. ↑ Jonathan Raymond: Michael Brophy: Hallie Ford Museum of Art, Willamette University. (angolul) ArtForum, (2005. október)
  32. ↑ Brian Libby: Breadth and balance. (angolul) The Oregonian, (2007. november 2.)
  33. ↑ Sue Taylor: Fay Jones at the Hallie Ford Museum; Salem, Ore. (angolul) Art in America, XCV. évf. 9. sz. (2007. október 1.) 223. o. ISSN 0004-3214
  34. ↑ D. K. Row: On view: Eunice Parsons at Hallie Ford Museum of Art (angol nyelven). The Oregonian, 2009. augusztus 28. (Hozzáférés: 2023. december 10.)
  35. ↑ Cheryl Martinis: Visual arts a tour of Ancient Egypt’s Art, Culture. (angolul) The Oregonian, (2002. szeptember 13.)
  36. ↑ Ron Cowan: Arts, culture move into future with an eye toward the past. (angolul) Statesman Journal, (2006. január 2.)
  37. ↑ Maori artworks make it across the Pacific. (angolul) The Daily Yomiuri, (2005. augusztus 11.)
  38. ↑ Shiels Rosa: Eternal Thread on to Salem. (angolul) The Press, (2005. szeptember 21.)
  39. ↑ Timothy Alex Akimoff: A Looking Glass into Antiquity. (angolul) Statesman Journal, (2007. március 12.)
  40. ↑ Ross Palmer Beecher: Americana (angol nyelven). Willamette Egyetem. [2018. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 10.)
  41. ↑ Justin Much: Philanthropist gave to variety of causes. (angolul) Statesman Journal, (2007. június 13.)
  42. ↑ Justin Much: Arts philanthropist Hallie Ford dies. (angolul) Statesman Journal, (2007. június 7.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hallie Ford Museum of Art című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hallie_Ford_Művészeti_Múzeum&oldid=27812356”