Ugrás a tartalomhoz

Halász Sándor (közgazdász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halász Sándor
SzületettFischer Sándor

Dunaföldvár
Elhunyt1918. február 2. (58 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
SírhelyeFarkasréti temető (40-3. sírbolt)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Dunaföldvári Halász Sándor, születési és 1881-ig használt nevén Fischer Sándor[4] (Dunaföldvár, 1859. november 9.Budapest, 1918. február 2.[5]) magyar jogi doktor, újságíró, közgazdász, műegyetemi magántanár, takarékpénztári igazgató, miniszteri tanácsos, közgazdasági szakíró.

Élete

[szerkesztés]

Fischer Mór és Weidinger Cecília gyermekeként született, izraelita családban.[5] Felesége Geiger Irén volt.[5] Középiskoláit a budapesti V. kerületi királyi főgimnáziumhan végezte; azután a jogi tanfolyamot ugyanott az egyetemen hallgatta. Egyidejűleg 1878-ban az Ellenőr politikai napilapnak munkatársa, majd segédszerkesztője, midőn pedig 1882. augusztus 31-én a nevezett lap a Honnal egyesült, az így keletkezett Nemzetnek segédszerkesztője, később politikai cikkírója lett. Mint hírlapíró e lap megbízásából ismételten nagyobb külföldi utazást tett és lapját képviselte Párizsban, Berlinben, Milánóban és Velencében. Számos tárcacikket, majd politikai cikket írt; közben levelezője volt a bécsi Politische Correspondenznek, az Agramer Zeitungnak és a Kolozsvárnak. 1884-ben a budapesti egyetemen jogi doktor lett. 1885 végén a létesített királyi postatakarékpénztárhoz fogalmazónak, 1887 áprilisában pedig titkárnak nevezték ki. 1888 júliusában Baross Gábor miniszter Bécsbe küldte ki, az osztrák takarékpénztárnál rendszeresített checküzlet tanulmányozására. 1888 szeptemberében a posta- és távirdaszaktanfolyamhoz a postatakarékpénztárügy rendes tanárának nevezték ki. A magyar hírlapírók nyugdíjintézetének megalkotásakor beválasztották az igazgatóságba. 1892-ben a műegyetem magántanárává habilitálták és a Magyar Tudományos Akadémia nemzetgazdasági bizottsága megválasztotta tagjává. Később a magyar királyi postatakarékpénztár első titkára és az igazgatási osztály főnöke volt. Élénk részt vett a postatakarékpénztári intézmény szervezésében, főleg a checkforgalom berendezése körül. Az ő fáradozásának köszönhető a Magyar Közgazdasági Társaság létrejötte, melynek igazgatója volt. Fischer családi nevét 1881-ben változtatta Halászra. Szerkesztője volt a Közgazdasági Lexikonnak.

Két gyermeke született, Tibor (1891–1944) jogász, miniszteri tanácsos[6] és Ferenc (1893–1969) bankigazgató.[6]

Írásai

[szerkesztés]

Cikkei közül nevezetesebbek az Ellenőrben (1881. 587. sz. Dux Adolf emlékezete), a Magyar SaIonban (II. 1884. Politika és tudomány, VIII. 1887. Politikai sajtónkról), a Nemzetben (Képek az Aldunáról), a Nemzetgazd. Szemlében (1887. A postatakarékpénztárakról, 1889. A lakó Magyarországon és Ausztriában, Az osztálysorsjátékról, 1890. A totalisateurről, A takarékpénztári reformkérdések, 1891. A takarékpénztárak s az alsó néposztályok, felolvasás a Magyar Tudományos Akadémiában, 1892. Az iskolai takarékpénztárak Magyarországon, 1893. A személy- és árúforgalom a magyarországi viziutakon, előadói jelentés az 1893. párisi nemzetközi vízügyi congressuson), a Közgazdasági és Közigazgatási Szemlében (1894. A cheque és giroforgalmainkról, A viziutak és vasutak igénybevétele Magyarországon és versenyszerű befolyásuk a szállítási díjak csökkentésére, előadói jelentés az 1894. chicagoi nemzetközi vizügyi congressuson, Takarékpénztáraink fejlődésének története); írt még a Magyar Nemzetgazdába, a Pénzügyi Utmutatóba, a Közlekedésbe sat.

Munkái

[szerkesztés]
  • Mit akar a Schulverein. Bpest, 1882. (Németül is megjelent. A röpirat hatását ellensulyozandók az erdélyi szászok köréből: Was der Schulverein will. Eine Entgegnung cz. röpirat jelent meg Nagy-Szebenben.)
  • Országgyűlési Almanach. Bpest, 1886. (Képviselőház. Ism. Nemzet 115. sz. sat.)
  • Országgyűlési Almanach. Bpest, 1887. (Főrendiház. Ism. Főv. Lapok 33. sz. sat.)
  • A postatakarékpénztár cheque és clearing forgalmáról. Bpest, 1890.
  • A postatakarékpénztárak fejlődésének története. Bpest, 1891. (2. kiadás.)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925.