Halász Sándor (közgazdász)
| Halász Sándor | |
| Született | Fischer Sándor Dunaföldvár |
| Elhunyt | 1918. február 2. (58 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sírhelye | Farkasréti temető (40-3. sírbolt)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dunaföldvári Halász Sándor, születési és 1881-ig használt nevén Fischer Sándor[4] (Dunaföldvár, 1859. november 9. – Budapest, 1918. február 2.[5]) magyar jogi doktor, újságíró, közgazdász, műegyetemi magántanár, takarékpénztári igazgató, miniszteri tanácsos, közgazdasági szakíró.
Élete
[szerkesztés]Fischer Mór és Weidinger Cecília gyermekeként született, izraelita családban.[5] Felesége Geiger Irén volt.[5] Középiskoláit a budapesti V. kerületi királyi főgimnáziumhan végezte; azután a jogi tanfolyamot ugyanott az egyetemen hallgatta. Egyidejűleg 1878-ban az Ellenőr politikai napilapnak munkatársa, majd segédszerkesztője, midőn pedig 1882. augusztus 31-én a nevezett lap a Honnal egyesült, az így keletkezett Nemzetnek segédszerkesztője, később politikai cikkírója lett. Mint hírlapíró e lap megbízásából ismételten nagyobb külföldi utazást tett és lapját képviselte Párizsban, Berlinben, Milánóban és Velencében. Számos tárcacikket, majd politikai cikket írt; közben levelezője volt a bécsi Politische Correspondenznek, az Agramer Zeitungnak és a Kolozsvárnak. 1884-ben a budapesti egyetemen jogi doktor lett. 1885 végén a létesített királyi postatakarékpénztárhoz fogalmazónak, 1887 áprilisában pedig titkárnak nevezték ki. 1888 júliusában Baross Gábor miniszter Bécsbe küldte ki, az osztrák takarékpénztárnál rendszeresített checküzlet tanulmányozására. 1888 szeptemberében a posta- és távirdaszaktanfolyamhoz a postatakarékpénztárügy rendes tanárának nevezték ki. A magyar hírlapírók nyugdíjintézetének megalkotásakor beválasztották az igazgatóságba. 1892-ben a műegyetem magántanárává habilitálták és a Magyar Tudományos Akadémia nemzetgazdasági bizottsága megválasztotta tagjává. Később a magyar királyi postatakarékpénztár első titkára és az igazgatási osztály főnöke volt. Élénk részt vett a postatakarékpénztári intézmény szervezésében, főleg a checkforgalom berendezése körül. Az ő fáradozásának köszönhető a Magyar Közgazdasági Társaság létrejötte, melynek igazgatója volt. Fischer családi nevét 1881-ben változtatta Halászra. Szerkesztője volt a Közgazdasági Lexikonnak.
Két gyermeke született, Tibor (1891–1944) jogász, miniszteri tanácsos[6] és Ferenc (1893–1969) bankigazgató.[6]
Írásai
[szerkesztés]Cikkei közül nevezetesebbek az Ellenőrben (1881. 587. sz. Dux Adolf emlékezete), a Magyar SaIonban (II. 1884. Politika és tudomány, VIII. 1887. Politikai sajtónkról), a Nemzetben (Képek az Aldunáról), a Nemzetgazd. Szemlében (1887. A postatakarékpénztárakról, 1889. A lakó Magyarországon és Ausztriában, Az osztálysorsjátékról, 1890. A totalisateurről, A takarékpénztári reformkérdések, 1891. A takarékpénztárak s az alsó néposztályok, felolvasás a Magyar Tudományos Akadémiában, 1892. Az iskolai takarékpénztárak Magyarországon, 1893. A személy- és árúforgalom a magyarországi viziutakon, előadói jelentés az 1893. párisi nemzetközi vízügyi congressuson), a Közgazdasági és Közigazgatási Szemlében (1894. A cheque és giroforgalmainkról, A viziutak és vasutak igénybevétele Magyarországon és versenyszerű befolyásuk a szállítási díjak csökkentésére, előadói jelentés az 1894. chicagoi nemzetközi vizügyi congressuson, Takarékpénztáraink fejlődésének története); írt még a Magyar Nemzetgazdába, a Pénzügyi Utmutatóba, a Közlekedésbe sat.
Munkái
[szerkesztés]- Mit akar a Schulverein. Bpest, 1882. (Németül is megjelent. A röpirat hatását ellensulyozandók az erdélyi szászok köréből: Was der Schulverein will. Eine Entgegnung cz. röpirat jelent meg Nagy-Szebenben.)
- Országgyűlési Almanach. Bpest, 1886. (Képviselőház. Ism. Nemzet 115. sz. sat.)
- Országgyűlési Almanach. Bpest, 1887. (Főrendiház. Ism. Főv. Lapok 33. sz. sat.)
- A postatakarékpénztár cheque és clearing forgalmáról. Bpest, 1890.
- A postatakarékpénztárak fejlődésének története. Bpest, 1891. (2. kiadás.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/05864.htm, Halász Sándor, 2017. október 9.
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ A Belügyminisztérium 1881. évi 525. sz. rendelete.
- ↑ a b c Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 282/1918. folyószám alatt.
- ↑ a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Életrajzi index Petőfi Irodalmi Múzeum
További információk
[szerkesztés]- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925.
